Be nem teljesített vágyak vonzásában – Song Lang

A Cải Lương (kai luong, megközelítő fordításban: felújított színház) a vietnámi népi opera egyik modern formája, és különösen Dél-Vietnámban híres. A népdal, a klasszikus zene, a tuong (kínai alapú klasszikus színházi forma) és a modern, beszélt dráma egyvelege. Dél-Vietnámból eredeztethető a XX. század elejéről, és az 1930-as években virágzott a francia kolonizáció idején a színházlátogató középosztálynak köszönhetően.

A song lang egy vietnámi ütőhangszer, amely megadja a tempót, uralja a mondanivalót, valamint jelzi a zenei részek kezdetét és végét. Ez képezi a ritmikus alapot mind a zenészek, mind ez előadóművészek számára – egyúttal szimbolizálja az élet ritmusát és erkölcsi utat mutat – és a Cải Lương lelkének számít. A szavak szétválasztásakor minden komponens más és más jelentést kap – kettő (song), férfi (lang).

„Villámcsapás” Dung (Lien Binh Phat) pénzbehajtó az uzsorás Nga asszonynál. Az a fajta korrekt fickó, aki miután társaival a vendégek és a napi működés megzavarása nélkül a tartozás fejében lefoglal néhány műszaki cikket, kifizeti a kiválasztott videojátékot, mondván, az üzlet és a magánélet soha nem összekeverendő. Bár hivatását komolyan veszi, általában csendes, udvarias, szokatlanul empatikus és odaadóan gondozza a növényeit. Az emberek is inkább tiszteletből, mintsem félelemből kedvesek és előzékenyek vele, de azért valahol mégiscsak egy bűnöző.

Egy nap munkája a helyi színházba szólítja, ahol egy állandó pénzzavarban lévő utazó társulat új darabot mutat be. Itt találkozik Lhin Phunggal (Isaac) aki nem nézheti tétlenül, hogy szavainak nyomatékot adva a pénzbehajtó kárt tegyen a jelmezekben. Phung a darab főszereplője (még a rádióból is ő szól), de játékából hiányzik az átélés, az érzelem. Idős kollégája, mestere arra buzdítja, legyen szerelmes és egy csapásra megoldódik minden.

Phung megkerüli Dungot, és Nga asszonynál rendezi a tartozást, egyúttal be is mószerolja őt erőszakossága és becsmérlő szavai miatt. Innen szép fordítani, de a sors mintha arra játszana, hogy ők ketten jobban megismerjék egymást. Kapcsolatuk sokkal inkább emlékek, gondolatok és érzelmek cseréje, mintsem testi kapcsolat, egy nagyon lassan kibontakozó szerelem, ami egymás kölcsönös elfogadásán és tiszteletén alapul. Phung színész volta ellenére nem szereti a nagy tömeget és az összejöveteleket, már csak ezért sem rohanják le egymást.

Ahogy a múlt titkai feltárulnak, nyilvánvalóvá válik, hogy személyes tragédiák és csalódások sora vezetett oda, ahol most vannak, most tartanak, és mindkettőjük számára fontos apáik megbecsülésének elnyerése, legyenek akárhol is. Dung részéről ugyancsak erős a családi kötődés a modern népi opera iránt, de aztán elfordult tőle. Az ő élete sem könnyű, hiszen naponta szembesül a szegénységgel és a nyomorral, illetve azzal, hogy a kétségbeesett emberek milyen messzire hajlandóak elmenni, olykor a halált választva. A színházról és a való világról szóló vitáik során a férfiak egymás terapeutái lesznek, ahogy közösen próbálják megfejteni, melyikük hol rontotta el, a Song Lang így az eltékozolt tehetségről és a feladott álmokról is szól.
A cselekmény kettejük története mellett beavat a színházi élet kulisszatitkaiba, jelen vagyunk az előadásokon, a próbákon, az öltözőben, de a társulat mindennapi életébe, nehézségeibe is bepillantást nyerünk.

A vietnámi születésű forgatókönyvíró-rendező, Leon Le 13 évesen költözött családjával Dél-Kaliforniába, így kénytelen volt feladni gyerekkori álmát, hogy Cải Lương előadó lehessen. A színpad továbbra is vonzotta, ezért New Yorkba tette át székhelyét, ahol színész-énekes-táncos lett. Disneyworld után játszott a Broadway-n, de amerikai sorozatokban, vietnámi tévé- és mozifilmekben is. Az írás és rendezés felé fordulva kisfilmeken kezdett dolgozni, melyekkel komoly szakmai sikereket ért el. Első nagyjátékfilmjének elkészítésében – melyben felhívja a figyelmet a haldokló művészeti formára, egyben megosztja a világgal azt – nagy segítséget jelentett színészi, zenés színpadi háttere.

Filmjéből hiányzik a fizikai érintkezés, mert ahogy azt több alkalommal is elmondta, nem akarta, hogy a szex és a meztelenség domináljanak a történetmesélésben. A közönséget a szexuális elemekre való utalás nélkül akarta bevonni (akárcsak rövidfilmjeiben), aminek semmi köze a vietnámi kultúrához vagy a kormány cenzúrájához (ahogyan azt sokan hiszik) és még a producerek felől is olyan jelzéseket kapott, hogy a film nem elég meleg, a két férfi kapcsolata nem elég világos. Ő azonban ennek eldöntését a nézőkre kívánta hagyni, illetve sokkal fontosabbnak tartotta a mindenkit kísértő be nem teljesített vágyak bemutatását. A végeredmény a kortárs vietnámi film jegyeit magán viselő alkotás egy olyan férfibarátságról, melynek elsőre nem sok esélyt adnánk.

A Song Lang 2018 augusztusában debütált Vietnámban, azóta bejárta a világ fesztiváljait, ahol számos díjat és jelölést kapott. Itthon szeptember 11-én látható 21 óra 15 perctől az 5. Humen Fesztiválon a Művész moziban.

JEGYVÁSÁRLÁS

Hujber Ádám