Kultúra

Az ismeretlenben csak az számít, milyen ember vagy – Jeff VanderMeer: Déli Végek-trilógia

Az talán nem annyira meglepő, hogy a sci-fi történetek középpontjában – legyen szó könyvekről, filmekről vagy sorozatokról – nem a szereplők szexualitása áll, hanem valamely sokkal univerzálisabb probléma, ami sok esetben az egész emberiség jövőjét befolyásolhatja. Jeff VanderMeer különleges regényfolyamában pedig talán nem is azon van a hangsúly, hogy a probléma megoldódjon, hanem hogy milyen utat járnak be a szereplők, miközben szembenéznek az ismeretlennel. 

Az amerikai VanderMeer a „new weird” műfaj elismert alkotója: a zsánerbe tartozó művekre jellemző, hogy sci-fi és fantasy elemek keverednek bennük, és a történeteket valami földöntúli homály lengi be. Játszódhatnak urbánus vagy természeti környezetben, és általában nagy szerepet kapnak bennük az emberi motivációk. És hogy miért egy ilyen furcsa sorozattal foglalkozunk egy olyan rovatban, amiben szinte mindig LMBTQ témájú könyveket szoktunk nektek bemutatni? Mert izgalmasnak tartjuk azt, hogy többek között a Déli Végek-trilógia is olyan könyv, amiben a többségtől eltérő szexuális irányultságot is teljes természetességgel kezelik.

A háromrészes könyvsorozat címe egy fiktív szervezetre utal, amelynek célja, hogy a történet kezdete előtt 30 évvel természeti katasztrófa által sújtott, úgynevezett X Térségben kutatásokat folytasson. Az első kötetben a sorban tizenkettedik expedícióval indulunk útnak: a négy nőből (biológus, antropológus, pszichológus, geodéta) álló kutatócsapat tagjai különleges kiképzés után, egymásról alig tudva valamit vágnak neki a nem mindennapi tájnak. A biológus szemszögéből látott sztoriban hamar kikristályosodik, hogy a természeti csapás csupán a hivatalos verzió, és hogy az X Térség kialakulásában valami sokkal titokzatosabb, földöntúli erőnek lehetett része.

A második rész főhőse egy Kontroll becenevű ügynök, akit a szervezet ráncba szedése okán küldenek el a Déli Végekhez. Az ügynökségnél gyanús történések követik egymást, és mintha mindenki rettegne valamitől, az egyéni taktikázásról nem is beszélve. A harmadik kötet több szemszögből és több idősíkon játszódva mutatja be az X Térség kialakulását, a korábbi expedíciók történetét és a jelenbeli szereplők sorsának alakulását.

Habár villódzó fényekből, illetve furcsa és groteszk lényekből nincs hiány, a Déli Végek-trilógia igazi hangsúlya mégis a szereplőkön van. Az E/1-ben írt narráció útján mélyen megismert biológus után a második és harmadik részben is gondos részletességgel kidolgozott, egyedi motivációkkal rendelkező szereplőgárdát kapunk. Ahogy az első epizódban a biológus és a férje, úgy a második részben Kontroll és a szülei (elsősorban az édesanyjával való) kapcsolata az, ami nagyon erős szerepet játszik cselekedeteikben. Mellettük pedig feltűnik két olyan szereplő is a sztoriban, akik azonos nemű partnerrel rendelkeznek; sci-firől lévén szó, ennek sem a munkájukban, sem a személyes kapcsolataik terén nem sok jelentősége van. Így a hangsúly inkább arra terelődik, hogy VanderMeer teljes természetességgel kezeli hősei szexuális orientációját: bár a leszbikus nő esetében kissé sztereotip (erős nő vezető pozícióban), a meleg férfi karaktere egyértelműen szembemegy a csoporthoz társított sztereotípiákkal (tipikusan férfias munkát végez, nem váltogatja partnereit rendszeresen).

Ha szereted a sci-fit, akkor valószínűleg ezek a könyvek is tetszeni fognak, bár se űrcsatára, se robotokra ne számíts bennük. Mindenki másnak azért ajánljuk, hogy felfedezhesse a „new weird” világát, és némi filozofikus eszmefuttatás segítségével nagyon is emberi történetekbe nyerjen betekintést.

hirdetés
Previous post

Mesekönyv jelent meg a parasztfiú és a herceg szerelméről

Next post

Az orosz kormány óva inti Európában nyaraló állampolgárait a homofób megnyilvánulásoktól