Aki az egyik országban szülő, az természetesen minden országban szülő – ezzel a felvezetéssel osztotta meg Ursula von der Leyen a Twitteren a december 7-én előterjesztett uniós szintű javaslatot. Eszerint az Európai Unió minden tagja elismerné házasságnak és családnak a területén kívül létrejött azonos nemű házasságokat és szivárványcsaládokat.
Fontos, hogy a javaslat nem avatkozik bele a tagállamok hatáskörébe tartozó családjogba. Bármelyik ország – így például Magyarország – a jövőben is csak egy férfi és egy nő kötelékeként ismerheti el a házasságot, ahogy az azonos nemű párokat továbbra is kizárhatja a közös örökbefogadásból. De a területén el kell ismernie házasságként és családként a máshol jogszerűen létrejött házasságokat és szivárványcsaládokat.
🌈 Proud of the new rules we are presenting today on the recognition of parenthood in the EU.
We want to help all families and children in cross-border situations.
Because if you are parent in one country, you are parent in every country. pic.twitter.com/HsIv2HQQZN
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) December 7, 2022
Mindennek gyakorlati okai van: ha egy azonos nemű házaspár a közös gyermekükkel akár költözés, akár az Unión belüli átutazás vagy nyaralás során belép például Magyarországra, akkor egyikük elveszíti a szülő jogait. Ha pedig a gyermeknek orvosi kezelésre lenne szüksége, akkor ő nem járhat el – hiába törvényes szülője a gyereknek –, de például egy itteni óvodából sem hozhatná el a saját gyerekét.
A származással kapcsolatos nemzetközi magánjogi szabályok uniós szintű harmonizálása kulcsfontosságú az Unióban élő valamennyi gyermek egyenlő védelmének biztosításához, jelezte a Háttér Társaság. Az LMBTI szervezetek ezért üdvözlik az Európai Uniónak a származás elismerésére vonatkozó javaslatát, amelynek középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke áll.
Határokon átnyúló helyzetek
A származás elismerésének jelenlegi hiánya a határokon átnyúló helyzetekben azt jelenti, hogy vannak szülők, akiket az egyik országban igen, egy másikban viszont nem ismernek el szülőnek. Ez pedig súlyos negatív következményekkel járhat a szivárványcsaládok gyermekeire nézve, például megfosztja őket az örökösödési joguktól, vagy attól a joguktól, hogy bármelyik szülő törvényes képviselőjükként járjon el.
Evelyne Paradis, az ILGA-Europe ügyvezető igazgatója szerint a törvényjavaslat anélkül érvényesíti a gyermek alapvető jogait, hogy akadályozná a tagállamok hatáskörét a család meghatározására és a szülői minőség megállapítására a joggyakorlatuk alapján.
„Jelenleg a szivárvány- és más családok számára gyakran megterhelő a bírósági rendszereken keresztül történő szülőség megállapítása és az ezzel járó jogi költségek. Az elismeréssel kapcsolatos jogbiztonság megléte csökkenteni fogja azokat a komoly aggodalmakat és problémákat, amelyekkel a szivárványcsaládok szembesülnek, amikor az EU-ban utaznak vagy költöznek. Bár elismerjük az uniós szerződés korlátait, az Európai Bizottságnak az uniós esetjoggal és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban arra kellene ösztönöznie a tagállamokat, hogy ne zárják ki az LMBTI-közösség nagy részét a megkülönböztetés elleni védelemből.”
Lengyelország vétózni készül
A lengyel igazságügyi miniszterhelyettes, Sebastian Kaleta máris jelezte, hogy Lengyelország meg fogja vétózni a javaslatot, számol be róla a Notes from Poland.
„Minden gyermeknek ugyanazokkal a jogokkal kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogyan fogantak vagy születtek, és milyen családban élnek” – mondta Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa. Azt Reynders is elismerte, hogy nehéz lesz meggyőzni mind a 27 uniós országot, hogy támogassák az javaslatot, amelyről a nemzeti igazságügyi miniszterek szavaznak majd.
Eközben LMBTQ aktivisták, például a belga Rémy Bonny arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Unió a már meglévő határozatokat és bírósági döntéseket sem érvényesítik az LMBTQ emberek védelmében például Bulgária és Románia esetében, így szkeptikusak a javaslattal kapcsolatban.
