Az Alkotmánybírósághoz fordultak civil szervezetek a kormány transzfób népszavazási kérdése miatt

Mint arról mi is beszámoltunk, múlt kedden ment át a kormány négy homo- és transzfób népszavazási kérdése az Országgyűlésen, de az ötödik kérdésről – a nemi megerősítő műtétekre vonatkozó kérdésről – sem mondott le a kormány: a népszavazás útjába álló kúriai ítéletet megtámadta az Alkotmánybíróságon. Nyolc civil szervezet annak érdekében írt az Alkotmánybíróságnak, hogy a kormány kezdeményezése a lehető legkevesebb kárt okozhassa, és az ötödik kérdésben ne lehessen elrendelni  népszavazást – olvasható a TASZ sajtóközleményében.

A nyolc szervezet: az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride , a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a TASZ és a Transvanilla Transznemű Egyesület közös beadványában kéri az Alkotmánybíróságot, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát, és hagyja helyben a Kúria döntését. A bírói döntés ugyanis nem a kormány jogait sérti, hanem védi az emberek alapvető jogait és az emberi méltóságot.

A Kúria által korábban átengedett négy kérdésben már el is rendelte a népszavazást az Országgyűlés. Az ellenzék távolmaradása mellett, kivételes eljárásban lezajlott keddi szavazáson a parlament elmulasztotta megtenni az egyetlen dolgot, amely megalapozza szerepét a népszavazás folyamatában: nem vitatta meg érdemben a kérdéseket. Az elrendelés ugyanis nem csupán formális jóváhagyást jelent. A Kúria is rámutatott, hogy az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia a népszavazási kérdéseket, és ennek alapján dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy nem. Azzal, hogy kivételes eljárásban, felgyorsítva hozta meg a döntést, saját szerepét üresítette ki az Országgyűlés. A propagandacélokat szolgáló népszavazás elől elhárította az utolsó demokratikus akadályt is, és ezzel segédkezett a kormánynak abban, hogy kisajátítsa a népszavazás intézményét.

“A kormány láthatólag úgy gondolja, hogy a népszavazási kezdeményezéseit a Kúria nem akadályozhatja meg, mi viszont alkotmánybírósági beadványunkban kiálltunk a Kúria döntése mellett. A kormány alaptalanul támadja a Kúria döntését, ezért az Alkotmánybíróság nem adhat helyt a kormány kérelmének, akkor sem, ha ezzel  megállítja az alkotmányellenes népszavazási kezdeményezést” – mondta Aujeszky Nóra, a TASZ jogásza a beadványról.

„Világosan kiderült, hogy mire használja a kormány azt az eszközt, amit 2019 decemberében egy salátatörvénnyel erőltetett át a parlamenten: a bíróságokról szóló szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy a politikailag fontos ügyekben a független bíróságok ítéletét megkerülhesse, és az Alkotmánybíróságot használhassa fel a politikai céljai elérésére. Nagyon fontos, hogy az AB ne engedje ezt, és utasítja el a kormány indítványát.” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Alkotmánybíróság először december 7-én fogja tárgyalni a kormány indítványát, amely az ötödik kérdés sorsát érinti.

Orbán Viktor július 21-én jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez öt, szerintük a gyermekek védelmét szolgáló, valójában homo- és transzfób, gyűlöletkeltő kérdésben.

Dr. Varga Judit igazságügyi miniszter a Kormány nevében még aznap benyújtotta a javasolt kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A népszavazást az Európa Bizottság által elindítitott kötelezettségszegési eljárásra reagálva kezdeményezte a kormány, ezzel akarván bebizonyítva, hogy a júniusban elfogadott homofób és transzfób propagandatörvénynek van társadalmi támogatottsága.