Kultúra

Ahol zárdába vonult egy meleg király – Friedrichshafen

A festői Boden-tó partján fekszik Friedrichshafen. A település viszonylag fiatal kora és nem túl nagy mérete ellenére olyan látnivalókkal csalogat, amelyeket sok nagyváros is megirigyelhetne. Hogy csak a két legmenőbbet emeljük ki: itt található a léghajózásnak szentelt Zeppelin Múzeum, és itt vonult zárdába egy meleg király.

 

Friedrichshafen

 

Nem vagyok én apáca

Friedrichshafent 1811-ben alapították három kisebb település egyesítésével, majd kedvező fekvésének köszönhetően hamarosan kereskedelmi csomóponttá és jelentős iparvárossá fejlődött. A szülőfalvaitól megörökölt egykori zárda ideális helyen, a helyi tó partján feküdt, így 1824-ben átépítették kastéllyá, amiből aztán a württembergi királyi ház kedvenc nyári rezidenciája vált. (A kastély egyébként mind a mai napig a Württembergek magántulajdona.) Amikor I. Károly württembergi király 1846-ban feleségül vette I. Miklós orosz cár leányát, Olga Nyikolajevna orosz nagyhercegnőt, házasságuk gyermektelen maradt – a király ugyanis a saját neméhez vonzódott. Számos, évekig tartó kapcsolata után hatvanéves korában találta meg a nagy szerelem egy amerikai férfi, a nála 27 évvel fiatalabb Charles Woodcock személyében. Kinevezte kamarásának, bárói címet adományozott neki, és annyira elválaszthatatlanok voltak, hogy már hivatalos eseményeken is vele jelent meg a király, ahol egyforma ruhákba öltöztek. 1888-ra kettejük viszonya kezdte elérni a nyilvánosságot, felfigyelt rá a sajtó, és Otto von Bismarck is tudomást szerzett róla. A kancellár megüzente I. Károlynak, hogy nem kellene a szintén meleg, és egy tóba fulladt II. Lajos bajor király sorsára jutnia, az uralkodó pedig értett a szóból – Woodcock visszatért Amerikába. (Az már más kérdés, hogy a király ezután azért talált magának újabb partnert, méghozzá a királyi udvar színházának igazgatóját.) A király az idejét főleg a stuttgarti Villa Bergben töltötte, vagy pedig a friedrichshafeni kastélyba, az egykori zárdába vonult vissza.

 

I. Károly

 

99 Luftballons

Jó száz évvel ezelőtt Friedrichshafen egét ellepték a léghajók. Ferdinand von Zeppelin kitartó munkájának köszönhetően 1900. július 2-án a város mellett, a tóról szállt fel az LZ1, az első német gyártású, merev szerkezetű léghajó. A 128 méter hosszú monstrum repülése 18 percen át tartott, miközben három és fél kilométert tett meg a tó felett. Bár a konstrukciós hibák már az első repülés során megmutatkoztak, a próbaút igazolta a báró elgondolását. A további tesztek, prototípusok és pénzgyűjtés után 1913-ban megkezdte a termelést a Luftschiffbau Zeppelin-gyára, amely az I. világháború alatt száz léghajót gyártott a hadsereg részére. Bár Zeppelin 1917-ben elhunyt, a háború után a polgári repülés terjedésével fellendült a léghajózás, és a világ minden tájára indultak innen a „lebegő szivarok”. Aztán az itt készült Hindenburg 1936-os közismert katasztrófája, valamint a repülőgépek térnyerése sokat ártott a műfajnak, de a cég feltalálta magát: 1941-től a félelmetes V-2 rakétákhoz gyártottak részegységeket. Ezzel azonban a bombázások célpontjává vált a város – persze ehhez a legendás repülőgépgyártó Dornier, és a léghajókról járművekre, illetve akkor épp tankokra váltó Maybach üzemei is kellettek.

 

 

Ma az egykori utasváró épületében a Zeppelin Múzeum várja a látogatókat. A négyezer négyzetméteres kiállítótérben többek között a Hindenburg részleges rekonstrukcióját is megtaláljuk, ahol a léghajó valós méretű utasterébe belépve megtapasztalhatjuk a híres jármű luxusát. Ha pedig egy városnézés erejéig kedvünk támadna igazi léghajóval is utazni, a repülőtéren több célpont közül is választhatunk – sőt, a 0-24 órában működő webkamerának köszönhetően akár virtuálisan is csatlakozhatunk a repüléshez. Ha pedig már a reptéren járunk, a vasmadarak szerelmeseit itt a Dornier repülőgépeinek szentelt múzeum is várja.

Kocsis G. János

Instagram: @kocsisjaanos

 

Previous post

Hat év után szakított a hercegével Joey Graceffa

Next post

Ismerd meg HIV-státuszodat a Szivárvány Szűrési Héten!