Mint ismeretes, Semjén Zsolt március 31-én, véletlenül épp a Transznemű Láthatóság Napján nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, ami lehetetlenné tenné a transznemű magyar állampolgárok számára, hogy jogilag elismertessék a nemüket. A kormány törvényjavaslata ugyanakkor szembemegy a nemzetközi emberi jogi normákkal, az Alkotmánybíróság 2018-as egyhangú döntésével, és az Európai Emberi Jogok Bíróságának többéves következetes joggyakorlatával.
Ezzel a mindennapokban sodornák veszélybe a 30 ezer fős magyar transz közösség tagjait – hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, azt Transzvélemény sorozatunkban az érintettek mesélték el.
A magyar LMBT+ szervezetek, csoportok és aktivisták azonnal felszólították a kormányt, hogy töröljék a törvényjavaslatból a transznemű emberekre vonatkozó rendelkezéseket. Több párt képviselője is kiállt a jogfosztó törvényjavaslat ellen, amit azóta elítélt az Európai Parlament, levelet írt az EP 63 képviselője, ahogy az ENSZ is elítélte Magyarországot, mint olyan államot, amely a koronavírust kihasználva csorbítja az LMBTQ-jogokat.
Izraeli és új-zélandi kutatók szerint azonban gazdasági vonzata is lesz a transzellenes törvénynek. A koronavírus-járvány világszerte gyakorlatilag lenullázta a turizmust, ami csak lassan tér majd magához. Az utazók sokkal óvatosabbak lesznek, nehezebben indulnak majd útra a válság után, és a különböző desztinációk késhegyig menő harcot vívnak majd a megfogyatkozott számú turistákért.
Magyarországra eközben ráég a transzfób bélyeg a nemzetközi médiában.
Ezzel pedig elriasztja magától a turistákat, és bármilyen meglepő, még a homofóbokat is. Négy egyetemi kutató, Amit Kama, Isaac Mizrachi, C. Michael Hall és Yael Ram tanulmányukban azt vizsgálták, milyen hatással van egy desztinációra, ha LMBTQ-barát politikát folytat. A kutatók felmérésében főleg észak-amerikai és európai turisták vettek részt, és elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan befolyásolja az elfogadó közeg az utazási hajlandóságot.
Eredményeik szerint ezeket az elfogadó helyeket az utazók egyszerűen biztonságosabbnak tartják, és ez az attitűd független attól, hogy ők maguk mit gondolnak az LMBTQ ügyekről. A vizsgálat eredményei egy váratlan összefüggésre mutatnak rá: éppen a kevésbé elfogadó utazók érzik magukat nagyobb biztonságban az LMBTQ-barát helyeken.
Magyarország aktuálisan két témával szerepel a nemzetközi hírekben: a felhatalmazási törvény miatti diktatúra-veszély, valamint a transzellenes törvényjavaslat kapcsán. Az jól látszik, hogy ahogyan korábban az antiszemitizmus vagy a rasszizmus számított szalonképtelennek a nyugati utazók számára, mára ezek mellett megjelent a homo- és transzfóbia is. A turistákat nem érdekli, hogy mit ír a magyar kormányszóvivő a Twitteren egy belpolitikai döntésről, ha a kormány transzfób politikát folytat. Budapest helyett elutaznak majd Bécsbe, vagy Prágába.
Bizonyára emlékszünk még a vasárnapi boltzárra, ami (papíron) szintén a KDNP törvényjavaslata volt, és amit a közvélemény és a gazdasági szereplők nyomására végül eltöröltek. Abszurd módon nálunk azt következhet ezután, hogy nem az emberi jogi normák brutális megsértése, hanem a luxusszállodákból elmaradó turisták miatt fognak végül elállni a transzellenes törvénytől.
