A C-490/20. számú, V.М.А. kontra Stolichna obshtina, rayon „Pancharevo“ (Столична община, район „Панчарево“) ügyben, az azonos nemű szülők gyermekének szabad mozgáshoz és szabad tartózkodáshoz való joga kérdésében hozott fontos döntést az Európai Unió Bírósága – számol be a Háttér Társaság. Az üggyel kapcsolatban tavaly áprilisban a Bíróság főtanácsnoka már kiadott véleményt.
Az azonos nemű szülők egyike Bulgária (a „V.M.A.” a bolgár édesanya monogramja), másikuk az Egyesült Királyság állampolgára. 2015 óta élnek Spanyolországban, ahol a gyermekük is született. A spanyol hatóságok által kiállított születési anyakönyvi kivonatban az egyik szülő mint „A anya”, a másik szülő mint „anya” került feltüntetésre. Ennek birtokában a bolgár állampolgárságú szülő kérte a bolgár hatóságoktól a bolgár születési anyakönyvi kivonat kiállítását, amely többek között a bolgár személyazonosító igazolvány kiállításához szükséges. A bolgár hatóság akként tájékoztatta az anyát, hogy a hatályos nemzeti anyakönyvikivonat‑mintákban szereplő születési anyakönyvi kivonatminta csak egy rovatot tart fenn az „anya” számára, és egy másikat az „apa” számára, és hogy ezekben a rovatokban csak egyetlen név szerepelhet. Kérte emellett, hogy az anya igazolja a gyermek leszármazását a biológiai anyjának személyazonosságát illetően, amelyet a kérelmező a hatályos bolgár jogszabályokra hivatkozva megtagadott.
Mindezek miatt a bolgár hatóság elutasító döntést hozott, amelyet azzal indokolt, hogy a gyermek biológiai anyjának személyazonosságára vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, és hogy két nőnemű szülőnek a születési anyakönyvi kivonatban való feltüntetése az azonos neműek házasságát nem engedélyező „Bolgár Köztársaság közrendjébe ütközik”.
Az elutasító határozattal szemben a szülő keresetet nyújtott be, amely alapján indult perben az eljáró bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Az eljárás eredményeként ítéletében az Európai Unió Bírósága azt állapította meg, hogy a 2004/38 irányelv 4. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben Az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (2) bekezdését, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20. és 21. cikkét, valamint az Alapjogi Charta 7., 24. és 45. cikkét akként kell értelmezni, hogy az olyan uniós polgár kiskorú gyermek esetében, akinek a fogadó tagállam illetékes hatóságai által kiállított születési anyakönyvi kivonata a gyermek szüleiként két, azonos nemű személyt tüntet fel, a gyermek állampolgársága szerinti tagállam köteles egyrészről a gyermek számára személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani, annak előzetes megkövetelése nélkül, hogy saját nemzeti hatóságai születési anyakönyvi kivonatot állítsanak ki, valamint másrészről – bármely más tagállamhoz hasonlóan – köteles elismerni a fogadó tagállam által kiállított azon dokumentumot, amely lehetővé teszi az említett gyermek számára, hogy e két személy mindegyikével gyakorolja a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát.
Az Európai Unió 27 tagállama egymástól eltérő módon szabályozza az egyenlő házasságot és az azonos nemű párok gyermekvállalását. Kokott főtanácsnok ezért az áprilisi indoklása bevezetésében azt javasolta, hogy a tagállamok találjanak közös megoldást az egyes államok nemzeti identitása, valamint a gyermekek és szüleik szabad mozgásának joga között.
