A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa február 4-én közzétett közleményében minősíti jogsértőnek az RTL Klub csatornán futott A család az család társadalmi célú hirdetést. Ugyanitt rendben lévőnek tartja, ha egy katolikus pap terroristának nevezi az LMBTQ aktivistákat.
A testület jogsértőnek ítélte, hogy az RTL Klub szolgáltatója tizenegy alkalommal nem megfelelő időben sugározta A család az család című, társadalmi célú reklámot 2020 decemberében. A később közönségdíjat nyert kisfilmről azt írják, függetlenül attól, hogy az ilyen közleményeket nem kell korhatári kategóriába sorolni, szerintük csak olyan időszakban sugározhatók, amikor – tartalmuknak megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételüknek – a klasszifikációs szabályok szerint helyük lenne. A hatóság szerint a gyermekek számára nehezen értelmezhető a hirdetésben megjelenő azonos nemű párok gyermeknevelése és a családdal együtt tárgyalása, így azok csak este 9 és reggel 5 óra között kerülhettek volna adásba, miközben a csatornán reggel 6 és este 20 óra között adták le őket.
Az NMHH heti ülésén foglalkoztak azzal a bejelentéssel is, amit egy civil szervezet tett a hatóságnál egy, a Vasárnap.hu-n és a Mandiner.hu-n megjelent interjúval kapcsolatban. A beszélgetésben Osztie Zoltán katolikus plébános terroristának nevezte az LMBTQ aktivistákat, mert azok szerinte „erőszakot tesznek a gyermekeken.”
A katolikus pap ennél is tovább ment a szexuális orientációt és a nemi identitást folyamatosan összekeverő beszélgetésben, és kijelentette, hogy a homoszexualitás „tudatosan választott életforma”, ezért az még a négy fal között megélve is bűn.
A hatóság vizsgálata ennek ellenére azt állapította meg, hogy a plébános „csupán” erőteljes kritikát fogalmazott meg az LMBTQ aktivistákkal szemben a Katolikus Egyház hivatalos álláspontjának, tanításának megfelelően, de nyilatkozata nem volt sem kirekesztő, sem gyűlöletkeltő. A testület rögzítette, hogy a plébános által megfogalmazott bírálat politikai véleménynek számít, és így a véleményszabadság által a leginkább védendő megnyilvánulások közé tartozik, továbbá a szabad véleménynyilvánítás joga kiterjed az egyes közösségek szellemiségével, gondolatvilágával ellentétes megnyilvánulásokra is. A testület mindezek alapján nem indított eljárást a szolgáltatókkal szemben.
