Megálljt parancsolt a Kúria az állami szervek rutinjának: nem hivatkozhatnak tovább lejárt eljárási határidőkre, meg kell szüntetniük a folyamatos diszkriminációt. A Szivárványcsaládokért Alapítványnak helyet kell kapnia a családszervezetek kormányzati listáján – olvasható a Háttér Társaság közleményében.
2015-ben csalad.hu címen új információs honlapot indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága. A honlapon a kormány családpolitikával kapcsolatos hírei mellett tájékoztató anyagok találhatóak a különböző családtámogatási formákról (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény, családi pótlék stb.), illetve elérhető a magyarországi és határon túli családszervezetek listája is.
A Magyar LMBT Szövetség még 2015 decemberében kereste meg a honlapot fenntartó Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet, majd annak jogutódját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, felhívva a figyelmet rá, hogy a hatályos jogszabályok ellenére a honlapon található tájékoztató anyagokban nem szerepel, hogy a házastársak mellett a bejegyzett élettársak is jogosultak az első házasok kedvezményére; a szervezet javasolta azt is, hogy a családszervezetek listája egészüljön ki a magyarországi LMBTQ szülők és gyermekeik alkotta családok támogatásával foglalkozó Szivárványcsaládokért Alapítvánnyal.
Hosszas hallgatás és többszöri megkeresés után a portál szerkesztősége 2016 júliusában azt közölte, hogy „amennyiben a megkeresésükben jelzett lehetőségekkel élni kívánnánk, jelezni fogjuk”. Mivel a kért módosítások nem kerültek átvezetésre, a Háttér Társaság közérdekű igényérvényesítőként, illetve a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviseletében az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult.
A Hatóság vizsgálata még 2017-ben megállapította, hogy a honlapot üzemeltető Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., illetve az annak tulajdonosi jogait gyakorló, a honlap tartalmára befolyással bíró állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor tájékoztatási gyakorlatában hátrányosan különböztette meg az azonos nemű párokat, ill. az LMBTQI családok képviseletével foglalkozó Szivárványcsaládokért Alapítványt.
Az EMMI és a Családbarát Ország Kft. azonban nem nyugodott bele az EBH Szivárványcsaládokért Alapítvány szerepeltetését előíró döntésébe, és a Fővárosi Törvényszéknél bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a Háttér Társaság a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja után másfél évvel kérelmezte a bírósági eljárás megindítását. Az EMMI és a Családbarát Ország Kft. továbbá azzal érvelt, hogy hátrányos megkülönböztetés nem történt, mert a Szivárványcsaládokért Alapítvány listára vételét nem megtagadták, hanem a kérés elbírálását halasztották el, valamint nem vállalták teljes körű tájékoztatás, lista elkészítését. Így hátrányt a Szivárványcsaládokért Alapítvány nem szenvedett. Az elsőfokú bíróság igazat adott az EMMI és a Családbarát Ország Kft. azon érvelésének, hogy a Háttér Társaság kérelme nem vizsgálható érdemben, mert a tudomásszerzéstől számított egy év letelt a kérelem benyújtása előtt. Ezen eljárásjogi hiba miatt az elsőfokú bíróság a további kereseti kérelmeket nem vizsgálta.
A bíróság végzése ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a perbe az EBH oldalán a Háttér Társaság által képviselt Szivárványcsaládokért Alapítvány is becsatlakozott. A Kúria nemrégiben meghozott döntésében elvi éllel megállapította, hogy a folyamatos jogsértés esetén az eljárásindítás egy éves határidejét a jogsértő magatartás befejezésétől kell számítani, a folyamatos jogsértés fennállása alatt a kérelmet bármikor be lehet nyújtani. A Kúria ezért a Fővárosi Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra lefolytatására utasította.
“A Kúria döntésének fontos, a konkrét ügyön túlmutató jelentősége van” – jelentette ki Dombos Tamás, a Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa. “Az állami szervek rutinszerűen alkalmazzák azt a módszert, hogy hónapokig, évekig nem válaszolnak egy felvetett problémára, majd azzal próbálnak kibújni a jogi felelősség alól, hogy az eljárás megkésett. A Kúria most ennek a gyakorlatnak parancsolt megálljt.”
