„A kezdetektől nyitottak voltunk a máshova járó LMBTQI hallgatók és végzettek felé is” – Bemutatkozik a GBME

Mindig örömmel olvasom, hogy külföldön számos oktatási intézményben teljesen megszokott az LMBTQI csoportok, körök jelenléte. Sajnos nálunk a középiskolákban álmodni sem lehet ilyesmiről, de a felsőoktatási intézményekben már látható a javulás. A GBME – Budapesti Meleg Egyetemista Kör tagjai, Gábor, Máté és Sanyi sok érdekességet meséltek a körről, a programjaikról és a jövőbeli terveikről.

Máté: Lassan 2 éve a GBME lelkes tagja vagyok. Egy Zala megyei kis faluban nőttem fel, így nem meglepő, hogy egyetlen LMBTQI embert sem ismertem, amíg nem jöttem Budapestre (legalábbis akkor még nem tudtam senkiről sem, hogy az lenne). Rólam is csak egy közeli barátnőm tudta meg végzősként a gimnáziumban, hogy meleg vagyok. 2018-ban kezdtem el az egyetemi tanulmányaimat az ELTE Informatikai Karán, így Pestre kellett költöznöm.

Adott volt a lehetőség, hogy végre hozzám hasonlókkal találkozzak, elkezdtem keresgélni az interneten, hogy hol tehetném ezt meg. Így találtam rá a GBME-re, amit mintha pont nekem találtak volna ki. Még abban a félévben le is adtam a jelentkezésemet, és Gábor elhívott egy biliárdozás előtti „felvételire”. A felvételinek tulajdonképpen csak az a szerepe, hogy kicsit megismerjük az új tagokat, a háttértörténetüket, és hogy mit várnak a körtől. Ez körülbelül 30 percig szokott tartani.

Nagyon örültem, hogy végre hasonszőrű egyetemistákkal beszélgethettem. Először éreztem, hogy nem vagyok egyedül.

Nagy érdeklődést mutattam a GBME háttérmunkálataiban való részvétel iránt is, így a következő félévben bevettek a szervezői csapatba, ahol jelenleg én vagyok a legfiatalabb (20 éves) szervező. Az InterEst szervezésébe ekkoribanszálltam be.

Sanyi: 28 éves vagyok, a BME-VBK tanulója 2011 óta, jelenleg vegyészmérnök PhD hallgatói státuszban. A GBME-hez 2013-ban csatlakoztam. A körre internetes keresés alapján találtam rá, azonban az első jelentkezésemet követően nem mertem elmenni a felvételire – magam sem tudom, mitől féltem. Szerencsére volt egy barátom, aki meggyőzött, hogy újra jelentkezzek. A GBME sokat segített az önelfogadásban. Szervezőként 2015 óta veszek részt a kör életében, ekkor kezdtük el szervezni az InterEst nevezetű programot, egyik lelkes pszichológus végzettségű tagunk segítségével.

Gábor: 25 éves vagyok és pszichológiát tanulok. A történetem, úgy gondolom, tipikusan kezdődik. Egy vidéki kisvárosból származom, ahonnan 19 éves koromban költöztem Budapestre. Az első évben nagyon új volt számomra a város, és nem sikerült megismernem egyetlen hozzám hasonló embert sem, legalábbis nem tudtam róla. Tulajdonképpen ötletem sem volt, hogyan és hol tudnék más melegekkel barátkozni, ismerkedni. Az interneten szereztem tudomást a GBME-ről, amelyhez 2015 őszén csatlakoztam. Azóta nagyon sok LMBT+ barátom lett, és a páromat is itt ismertem meg.

Hogyan jött az ötlet a GBME létrehozására?

Gábor: A GBME létrejöttekor még csak gyerek voltam, így csak anekdotákból ismerem a megalakulásának történetét. Egy BME-s meleg srác az ezredforduló környékén cserediákként kiment egy kanadai egyetemre, ahol az első napon a kezébe adtak egy adag szórólapot és prospektust. Az egyik egy LMBTQ szervezeté volt. Meglepődött, hogy Nyugaton vannak ilyen közösségek, amiket az egyetem hivatalosan is elismer, támogat, és helyet biztosít az eseményeiknek. Először szinte el sem mert menni, annyira új volt számára ez a dolog. Végül csatlakozott hozzájuk, és később pozitív élményekkel jött haza Magyarországra.

2001 őszén egy meleg barátjával úgy döntött egy kódelméletóra közben, hogy ők is létrehoznak egy ilyen közösséget a BME-n.

Feladtak egy hirdetést egy akkortájt népszerű meleg témájú oldalon, majd a jelentkezőkkel e-mailben megbeszélték az első találkozót, amit továbbiak követtek.

A későbbi években felmerült, hogy hivatalosan is bejegyezzék a GBME-t egyetemi öntevékeny körként a BME-n. Ezt kétszer is megpróbálták, de nem sikerült. Manapság erre nincs is igényünk, hiszen a közösség jelentősen kibővült, és sokan vagyunk, akik máshol tanulnak. A legtöbb egyetemen nem volt hasonló közösség, vagy csak rövidebb ideig, aztán megszűntek – a GBME pedig a kezdetektől nyitott volt a máshova járó LMBT+ hallgatók és végzettek felé is, így mostanra nagyon változatos lett a kör összetétele. A GBME nevet hagyományból és megszokásból megtartottuk, de a hosszabbik nevünket megváltoztattuk Műegyetemi Meleg Körről Budapesti Meleg Egyetemista Körre, ami jobban lefedi a valóságot. Jelenleg is kevés hasonló közösség van, rajtunk kívül egyedül az ELTE bölcsészkarán alapított LGBTK-ról tudom, hogy működik és rendszeresen tart programokat.

Milyen programjaitok vannak?

Máté: Heti váltásban négyféle fő programunk van. Az egyik ilyen programunka biliárd- és darts-est (+csocsó) egy szalonban. Ilyenkor mindig foglalunk egy biliárdasztalt előre. Van havonta egy filmest, amikor valamilyen LMBTQI témájú filmet nézünk meg közösen, és azután arról beszélgetünk. Ilyen rendszeres programunk még az InterEst, amely során kisebb csoportokban megpróbáljuk az újabb tagjaink önelfogadását elősegíteni a sokszor tabuként kezelt témák feszegetésével. Talán a legnépszerűbb programunk a társasjátékest, amikor egy szervezőnk rengeteg izgalmas játékot hoz nekünk. Ezeken kívül tartunk kötetlen beszélgetéseket szórakozóhelyeken, szoktunk kirándulni, piknikezni, vagy éppen együtt próbáljuk ki az újonnan nyílt LMBTQI helyeket. Karantén idején is próbálunk szervezni programokat, volt már közös online filmnézés, InterEst és online társas is.

 Hányan vannak jelenleg a közösségben aktív tagok?

Gábor: Nehéz konkrét számot mondani. A Facebook-csoportunkban közel 180-an vagyunk, és a csapat nagyjából fele el is jön a programokra némi rendszerességgel. Van, aki minden héten, és van, aki évente néhányszor. Olyanok is vannak, akik havonta, például csak társasjátékra szoktak járni. Az adott program jellegétől is függ, hogy egy rendezvényen hányan vagyunk – van, amikor tizenöten, és van, hogy negyvenen.

Milyen terveitek vannak a jövőre nézve?

Gábor: Nem ritka, hogy valaki úgy csatlakozik hozzánk, hogy korábban csak néhány LMBT+ embert ismert, vagy éppen egyet sem, és ez az első alkalom, hogy teljesen őszintén beszélhet magáról. És ez sajnos nemcsak az elsőévesekre jellemző. A saját tapasztalatom alapján, és mások történetét is látva fontos célnak tartom, hogy minél több ilyen fiatalt elérjünk, halljanak rólunk és más LMBT+ csoportokról, civil egyesületekről is, és így minél hamarabb találhassanak barátokat és közösséget. A GBME ezért jött létre, ezt szeretnénk folytatni.

Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett

A GBME – Budapesti Meleg Egyetemista Körbe jelentkezni a gbme.hu oldalon, vagy az info.gbme@gmail.com címen lehet.