Daníel Arnarsson, egy ismert izlandi LMBTQ jogvédő aktivista élete során többször szembesült homofóbiával az izlandi főváros, Reykjavík utcáin. Arra azonban még nem volt példa, hogy szó szerint megugatták.
„A megalázás legrosszabb formája” – mondta az Izlandi Nemzeti Queer Egyesület 32 éves vezetője az esetről, amely akkor történt, amikor hazafelé tartva egy csapat fiatal férfi ugató hangokat adott ki rá az autójukból.
Bár Izlandot a világ egyik legprogresszívebb nemzeteként tartják számon az LMBTQ jogokat illetően, a közelmúltból több tucat incidensről tudni, amikor a bántalmazás e szokatlan formája tűnt fel, jogosan vetve fel azt a félelmet, hogy a homofóbia és transzfóbia erősödik a mintegy 360 ezer lakosú országban.
Egy tizenhét éves diák, Andreas Tinni Waage elmondta, hogy az elmúlt hónapokban a queer közösség legtöbb, általa ismert tagját legalább egyszer megugatták – köztük őt magát is.
Bár kezdetben nevetett az incidensen, azt mondta, hogy az ilyen bántalmazások miatt úgy érzi, hogy „kisebbnek kell lennie”, és attól tart, hogy a jelenség azt bizonyítja, hogy az emberek felbátorodtak a homofóbiájuk kifejezésére.
„Úgy érzem, hogy vannak olyan emberek, akik már nem félnek attól, hogy durván viselkedjenek veled az utcán” – mondta Waage telefonon a GayTimes-nak reykjavíki otthonából.
A beszámolók Európa-szerte szaporodnak az LMBTQ-közösséggel szembeni gyűlöletbeszéd és bűncselekmények számának növekedéséről. Az ILGA-Europe kutatása kimutatta, hogy tavaly a vizsgált 54 ország szinte mindegyikében nőtt a LMBTQ-ellenes gyűlöletbeszéd és bűncselekmények száma.
A csoport szerint, amely az európai országokat az egyenlőség felé tett előrehaladásuk alapján rangsorolja, Izland a 11. helyen áll, Finnország előtt és Spanyolország mögött, és az országnak két olyan hatályos törvénye van, amely a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos gyűlöletbeszéddel foglalkozik.
Az ország koalíciós kormánya az év elején kibővítette a törvény definícióját, és megnyitotta az utat a szigorúbb büntetések előtt. A rendőrségi statisztikák szerint a gyűlölet-bűncselekmények száma Izlandon továbbra is alacsony, ami a kis népességszámnak is köszönhető, de a szám emelkedik.
2021-ben két olyan gyűlöletcselekményt jelentettek, amely feltehetően a sértett szexuális orientációja miatt történt. 2022-ben szeptember végéig ez a szám ötnél tart.
Eygló Harðardóttir volt miniszter, aki jelenleg az izlandi rendőrségnél az erőszak elleni fellépések igazgatójaként dolgozik, azt mondta, hogy az emelkedés részben azzal magyarázható, hogy az LMBTQ-emberek egyre inkább merik jelenteni a gyűlöletbeszédet és gyűlöletbűncselekményeket.
Egyes jogvédők úgy vélik, hogy az ugatós sértegetés, amelyek más országokban nem terjedt el, a COVID-19 lezárás során robbant a vezető közösségimédia-platformok, különösen a TikTok izlandi felhasználói között.
A TikTok szóvivője szerint nincs bizonyíték arra, hogy ez a fajta zaklatás a videómegosztó alkalmazásból származna, hozzátéve, hogy a platform közösségi irányelvei tiltják a gyűlöletbeszédet, és eltávolítják a gyűlöletkeltő nézeteket tartalmazó vagy népszerűsítő tartalmakat.
Az Openly alapítvány nem talált a platformon olyan videókat, amelyekben LMBTQ-embereket ugatnak meg.
Az izlandi LMBTQ-közösségen belül sokan, akik hozzászoktak ahhoz, hogy a világ egyik legliberálisabb országában élnek, azt mondják, hogy féltik a homo- és transzfóbia fiatal queer izlandiakra gyakorolt hatását, akiket jobban megrázhatnak ezek a bántalmazások.
Amikor a 40 éves Kitty Anderson, az Izlandi Emberi Jogi Központ igazgatótanácsának elnöke homofób bántalmazást tapasztalt, miközben hazafelé sétált a fővárosban szivárványzászlókkal a kezében, azt mondta, hogy kora miatt képes volt ignorálni az élményt. A fiatalabb LMBTQ-emberek azonban „megkövülnének”, ha ez velük történne – mondta.
