Hogyan vállalhatja fel magát két szerelmes középkorú nő ma egy vidéki kisvárosban? Pláne, ha az egyikük a helyi iskola közkedvelt tanára, a másikuk mély igazságérzettel bíró művészlélek? Míg a helyi közvélemény forr, a könyvtáros a Meseország mindenkiéből tervez felolvasást. – olvasható A második aranykor szinopszisában, amely két év után kap folytatást.
Az első évad mind a hat része elérhető a Labrisz Leszbikus Egyesület YouTube-csatornáján, a második évad premier előtti vetítésére pedig egyben, egy filmként a 14. LIFT (Leszbikus Identitások Fesztiválja) megnyitóján kerül sor most pénteken. A Fesztivál roppant színes programkínálatáról a főszervezővel készített interjúnk itt olvasható el.
Ezúttal Takács Máriával, A második aranykor rendezőjével beszélgettünk legújabb alkotásáról, és sok más témáról, például arról, mit gondol a leszbikus nők láthatóságáról a médiában.
Olvasóink közül sokan a Meleg férfiak, hideg diktatúrák rendezőjeként ismernek. A 14. LIFT megnyitóján pedig legújabb alkotásod, A második aranykor, egy szerelem kihívásai premier előtti vetítése lesz. Milyen érzések kavarognak benned a vetítés előtt?
Nagyon jó érzések vannak bennem, nemcsak most, hanem már a projekt megszületésének kezdetétől fogva. Eredetileg A második aranykort websorozatnak terveztük. Három évvel ezelőtt találtuk ki és forgattuk le az első évadot. Ez a 6 rész most is fent van a Labrisz YouTube-csatornáján. A pozitív visszajelzésekből azt éreztük, hogy folytatnunk kell Judit (Vasvári Emese) és Tünde (Bacskó Tünde) történetét.
A Holland Nagykövetség Emberi Jogi Alapjának köszönhetően támogatást nyertünk a 2. évadra. Most viszont nemcsak websorozatként, de egyben, egy filmként is meg lehet majd tekinteni a két főhősnő szerelmi viszontagságainak folytatását. Ennek a premier előtti- és sajtóbemutatója lesz most pénteken a Bálint Házban. Valamikor október végén, november elején premier is lesz. Szeretnénk majd vidéki vetítéseket is szervezni, beszélgetésekkel egybekötve.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mi volt számodra a motiváció a film elkészítéséhez? Honnan jött az ötlet?
Az ötlet kezdeménye az enyém, de a sztorit legalább tízen írtuk – emiatt részvételi filmként, illetve sorozatként tekintek rá -, aztán azt Bak Zsuzsi forgatókönyvíró öntötte végső formába. Két dolog foglalkoztatott, egyrészt Tünde és Judit az előző évad legvégén jönnek csak össze, addig az online térben ismerkednek, így adta magát, hogy kibontsuk a kapcsolatukat. A másik, hogy valahogy írjuk bele azokat a jogsérelmeket, amiket a kormány homofób politikája miatt szenvedtek el az LMBTQ-közösség tagjai. Szóbeli és fizakai bántalmazások, amiket közösségi oldalakon és a Háttér Jogsegélyszolgálat által képviselt ügyek közöt lehetett olvasni. Így vettük be a csapatba a Jogsegélyszolgálat vezetőjét, Polgári Esztert is, aki nemcsak tanácsaival gazdagította a filmet, de statisztál is benne.
Tehát, hogy beszéljünk kortárs, minket érintő kérdésekről, de ne csak sérelemként, hanem valahogy találjunk ezekre pozitív, önmagunkat erősítő válaszokat. És még egy: adta magát, hogy a harmadik főbb szereplő, a könyvtáros nonbináris Kai (Tölgyesy Zoltán) történetébe belevegyük valahogy a Meseország mindenkié című könyvünk körüli hercehurcákat.
Mire utal a film alcíme, az Egy szerelem kihívásai?
Judit a fővárosban élt eddig, de úgy döntenek Tündével, hogy összeköltöznek Tünde tiszaközi házába. Izgalmasabbnak és többet mondónak találtuk egy vidéki közösség közegébe helyezni a két középkorú leszbikus nő kapcsolatát és coming out-ját. Gondolhatod, hogy az elfogadásuk egy kisebb, zártabb közegben nem magától értetődő, az ebből adódó kihívásokra próbáltuk építeni a történetüket. Lehetőleg pozitív megküzdési stratégiákkal, személyes megoldásokkal is.
Okozott nehézséget szereplőket találni?
Alapvetően nem. A főbb szerepekben ugyanazokkal a színészekkel játszottunk, mint az első évadban. Viszont új karakterek is kerültek be, találtunk színészeket például Balogh Rodrigoék Independent Theatre nevű csapatából, valamint a saját és támogatói közegünkből. Az igazgatónő szerepét kiválóan alakítja Horváth Zsuzska, aki civilben tanár, valamint a postás szerepét Várhelyi Iván, aki a Labrisznak régóta lelkes támogatója. Továbbá az egész stáb játszik ilyen-olyan statiszta szerepben, mert nem szeretek üres utcákon forgatni…
Díjnyertes egész estés dokumentumfilmjei: Eltitkolt Évek, Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák, Kapd el a ritmust! a sportvilág queer felforgatása
Hogyan látod ma a leszbikus nők reprezentációját a médiában? Gondolok itt egyrészt Magyarországra, másrészt általában véve az egész világra.
Ez egy összetett kérdés. Ma az influenszerek korát éljük, mi is ismerünk egy-két hazai leszbikus influenszert, ez édeskevés. De az igazság az, hogy a fiatalabb generáció tagjai inkább queernek, vagy nonbinárisnak definiálják magukat, így nehéz csak a leszbikus nők reprezentációját meghatározni. De ha csak róluk beszélünk, akkor a világ nyugatabbi felén javul a reprezentációnk, itthon inkább backlash van a kormány homofób jogalkotása miatt. És nemcsak a mi generációnkban, a fiatalabbakéban is.
Manapság hallani olyan kritikus hangokat, hogy „kötelező jelleggel” már minden filmben és sorozatban felbukkan legalább egy LMBTQ-karakter. Mit gondolsz erről? Mit üzensz azoknak, akik így állnak hozzá?
Szerintem ez a kötelező jelző elég elmarasztaló és pejoratív. Kábé ugyanolyan, mint a „Miért kell a melegeknek vonulgatniuk, miért mutogatják magukat?” megközelítés. Elcsépelt, de minden nap igaz, hogy a társadalom részei vagyunk, láthatóak akarunk lenni, tessék ezt nyugalommal, megértéssel elfogadni. Ettől nem kevesebb, hanem izgalmasabb a világ. Mint ahogy egy film dramaturgiája is lehet egy LMBTQ-karakter sztorijától izgalmasabb, változatosabb. Amúgy meg én nemcsak több LMBTQ-karaktert látok a filmekben és a sorozatokban, de több fogyatékossággal élőt, vagy romát, vagy más kisebbséghez tartozót is. És ez így van jól.
A második aranykor év hátralévő részében nyilvános vetítések keretében lesz megtekinthető. Friss információért érdemes követni a Labrisz Leszbikus Egyesült Facebook– és Instagram-oldalát. Jövő évtől pedig kikerül a civil szervezet YouTube-oldalára is.
