Alan Turing, a modern számítógép-tudomány egyik megalapozója, akit a Kódjátszma (The Imitation Game, 2014) című filmből is ismerhetünk, 1912. június 23-án született. A tehetséges brit matematikus a cambridge-i egyetemen tanult, és a második világháború alatt tagja volt annak a kódtörő csapatnak, amely megfejtette az Enigma titkosítási eljárását. Turing atletizált is, az 1948-as londoni olimpián sérülés miatt nem tudott részt venni, de több tudományos társaságnak is tagja volt.
Kutatásaiban Turing foglalkozott programozással, mesterséges intelligenciával, neurális hálókkal, biomatematikával, a Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulásával, de írt sakkprogramot is. Leginkább a Turing-gép fogalmát kötjük hozzá, amely matematikai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírását, tágabb értelemben pedig mindenfajta „gépies” problémamegoldó folyamatot, automatikusan végrehajtható számítást, és a számítógépek működésének modellezését foglalja magába.
A saját neméhez vonzódó Alan Turing egyetemén, a King’s College-ban nem számított rendkívülinek a homoszexualitás, már csak azért sem, mert ezekben az intézményekben az I. világháború előtt szinte csak férfiak tanultak és éltek, akik között gyakran szövődött szerelem, és a fizikai kapcsolat sem volt elítélendő. A II. világháború után azonban már más szemlélet kezdett el uralkodni, másképpen viszonyultak a homoszexualitáshoz. Igazolja ezt Turing tragikus sorsa is.
1952 februárjában Turing az alábbi levelet írta Norman Routledge matematikusnak.
„Kedves Norman!
Sajnos nem sok ötletem van a munkával kapcsolatban. (…) Ráadásul pillanatnyilag egyébként sem vagyok túl jó állapotban, amint azt a következő bekezdésben kifejtem.
Olyan bajba sodortam magam, amelynek lehetőségével mindig is tisztában voltam, de általában 10:1 valószínűségűre becsültem. Hamarosan bűnösnek vallom magam, mert szexuális kihágást követtem el egy fiatalemberrel. Az eset napvilágra kerülése hosszú és izgalmas történet, egyszer majd összefoglalom neked, de most nincs rá időm. Kétségkívül más ember lesz belőlem ezek után, de egyelőre nem tudom, miféle. (…)
Attól tartok, az alábbi szillogizmust néhányan emlegetik majd a jövőben:
Turing szerint a gépek gondolkodnak.
Turing férfiakkal fekszik le.
Tehát a gépek nem gondolkodnak.
Elkeseredett barátod:
Alan”
A levél és az abban említett esemény részletes leírása megtalálható Turing unokaöccsének, Dermot Turingnek Az igazi Alan Turing című könyvében (TYPOTEX Kiadó, 2022, Gyárfás Vera fordítása). Alan Turing korában Nagy-Britanniában a homoszexualitás betegségnek, a homoszexualitás gyakorlása pedig bűncselekménynek számított. Turing orientációjára egy, a házába történt betörés után tett hamis vallomása irányította a figyelmet, amellyel az egyik kalandja során megismert férfit, Arnold Murray-t próbálta védeni. A bíróság elé került az ügy, amelyben sokan kiálltak Turing mellett, megemlítve érdemeit és tehetségét. Akkoriban a törvény börtönbüntetést írt elő a homoszexuális bűncselekményekért, de a mentális zavarokkal küzdők esetében gyógykezelésre is sor kerülhetett. Valószínűleg a bíróság nem tudta eldönteni, hogy Turing „bűnözői hajlama” vagy „mentális problémái” miatt létesített homoszexuális kapcsolatot, ezért tizenkét hónap próbaidőre és gyógykezelésre ítélték. (A másik vádlott, Murray gyakorlatilag szabadon távozhatott, miközben kettejük történetében tulajdonképpen Turing volt az áldozat.)
A homoszexualitásból való kigyógyulást akkoriban többek között az alábbi módszerekkel próbálták elérni: gyakori és fárasztó kerékpározás, műtéti beavatkozás, gyógyszerek szedése, hormonkezelés, prostituáltakkal való együttlét, a vágyak kielégítése, elektrosokk, bűzös vegyi anyagok belélegzése, szorongáskeltés, folyadékmegvonás, hipnózis, pszichoanalízis és vallásterápia. Turinget gyógyszerekkel és pszichoanalízissel kezelték.
Aztán Alan Turing 1954. június 7-én váratlanul, minden előjel nélkül meghalt. Egy helyi újság így számolt be a történtekről: „Múlt hét csütörtökön halottszemlén állapították meg, hogy dr. Alan Mathison Turing (41), a wilmslow-i Adlington Roadon álló Hollymead lakója elmezavar következtében megmérgezte magát.” A Turing halálában vizsgálódó patológus jelentésében ez is olvasható: „A vizsgálat alapján a halál oka: ciánmérgezéssel összefüggő fulladás. A halál oka valószínűleg agresszivitás.” Természetesen születtek összeesküvés-elméletek Alan Turing halálával kapcsolatban (például, hogy meggyilkolták a matematikust), de ezek azóta sem lettek igazolva.
Az biztos, hogy az 1950-es évek barbár eljárásai nem könnyítették meg Turing életét. A rehabilitálására is várni kellett több mint ötven évet, Gordon Brown kormánya idején, 2009-ben kértek bocsánatot Turing meghurcolásáért, és David Cameron miniszterelnöksége alatt, 2013-ban kapott utólagos királyi kegyelmet a matematikus. Dermot Turing könyvében idézi is Gordon Brownt: „Ezrek követelték, hogy szolgáltassunk igazságot Alan Turingnak, és ismerjük el, hogy felháborítóan bántak vele. Turingot a kor törvényei alapján ítélték el, és az idő kerekét nem forgathatjuk vissza, a sorsa természetesen mélyen igazságtalan, és örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy elmondjam, mennyire sajnáljuk valamennyien, ami vele történt. Alannel és a homofób törvények alapján vele együtt elítélt meleg férfiak ezreivel gyalázatosan bántak. Az évek során milliók retteghettek, hogy elítélik őket. A fasizmus ellen elszántan küzdő férfiaknak és nőknek, többek között Alan Turingnak is köszönhetjük, hogy a holokauszt és a totális háború már Európa történelmének és nem a jelenének része. Így hát a brit kormány és mindazok nevében, akik Alan munkájának hála szabadon élhetnek, büszkén mondhatom: bocsánatot kérünk. Sokkal jobb sorsot érdemeltél volna.”
Ma az ötvenfontos bankjegyen Alan Turing portréja látható, ezt 2019-ben szavazták meg a britek.
Turing életéről a francia színész és író, Benoit Solés készített színdarabot, amely Budapesten a 6szín Teátrumban látható. A kódfejtő – Alan Turing, avagy egy zseni rejtett élete című előadást 2023. június 30-án a szerző (és a párizsi előadásokban Turing megformálója) is megtekintette. Az előadás utáni beszélgetésben (amelyen az írón kívül a magyarországi előadás alkotói és szereplői is részt vettek) elhangzott, hogy az angol matematikus személye, tragédiája segíthet az elfogadás, a tolerancia, és a kisebbségek tiszteletének erősítésében.
Molnár Zoltán
