Határ a csillagos ég! – Csillagoségbolt-parkok Németországban
A világegyetem a csillagok, a galaxisok és a bolygók milliárdjaival olyan hatalmas erőt sugároz, amit az emberek mindig is próbáltak megérteni. A világűr csodáinak megfigyeléséhez azonban az emberiség fényszennyezése miatt mára a világvégi sivatagok, a magas hegyek vagy a távoli szigetek maradtak meg ideális helyszínként. De a csillagokban való gyönyörködéshez nem kell azért teljesen magunk mögött hagyni a civilizációt – egy németországi utazás is kiváló lehetőséget kínál az amatőr csillagászok számára.
Persze, a nagyvárosok és az agglomerációk fényszennyezése miatt túl kell lépnünk Berlinen vagy Kölnön. A rengeteg utcai lámpa, ipari létesítmény, reklámtábla és a lakóépületek tengere által kibocsátott fény akadályozza az égbolt zavartalan megfigyelését.
Ha már világűr és a nagyvárosok fényei: Tudtad, hogy Berlinben az egykori német megosztottság még ma is tisztán kivehető – méghozzá az űrből? A város nyugati fele ugyanis kékes-fehér színben, a keleti része pedig meleg sárgás fényben ragyog. Mindennek az az oka, hogy egykor eltérő világítórendszerek alkalmazásával épült ki a közvilágítás. Keleten a nagynyomású nátriumlámpák dominálnak, az egykori Nyugat-Berlinben pedig a higanylámpa és a fénycső terjedt el. A műholdképeken így aztán ma is világosan elkülönülnek az egykori városrészek.
A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) előre meghatározott feltételek alapján minősíti az éjszakai égbolt megfigyelésére alkalmas területeket úgynevezett csillagoségbolt-parkká. Ezeken a helyeken a fényszennyezés mértékét és az égitestek láthatóságát szigorú szabályok határozzák meg.
A szervezet 2014-ben nyilvánította a Westhavelland nemzeti parkot Németország első csillagoségbolt-parkjává. A Berlintől mintegy 70 kilométerre nyugatra található parkban hivatalosan is az az ország egyik legsötétebb övezete található. Az amatőr csillagászok számára itt ideálisak a lehetőségek: vezetett túrák, asztrofotó-tanfolyamok, valamint távcsövekkel felszerelt szálláshelyek állnak rendelkezésre. A tiszta éjszakákon lenyűgöző látványban lehet részünk, innen szabad szemmel is láthatjuk a Tejutat, és a magasabb légköri rétegek halvány fényeit is megfigyelhetjük innen.
Érdemes tudni, hogy az IDA világszerte csak mintegy 40 olyan régiót ismert el, ahol a mesterséges fényszennyezést nagymértékben megszüntették, és védik a sötét éjszakai égboltot. És hogy miért is fontos a védelem? A fényszennyezés megzavarja az éjszakai állatokat és madarakat, illetve a növények növekedési ciklusát. A nappali, természetes fény és az éjszakai sötétség közötti átmenet fontos mechanizmus az ökoszisztémák és az ember időérzékelése szempontjából is.
A Németország közepén, Bajorország, Hessen és Türingia határán fekvő Rhön csillagoségbolt-park különlegessége, hogy optimális körülmények között innen az Androméda-galaxist (M31, NGC 224) szabad szemmel is látni lehet. Az Andromeda csillagképben, tőlünk 2,5 millió fényévnyire található spirálgalaxis a legtávolabbi objektum, amelyet az emberi szem technikai segédeszközök nélkül is meg tud figyelni. A parkban található a 750 méter magas Gebaberg, ahol speciális platformokat építettek ki, hogy az érzékeny csillagászati eszközök számára is megfelelő legyen a terep.
Néha pedig a legmeglepőbb helyeken találhatunk sötétséget. Az egyébként sűrűn lakott Észak-Rajna-Vesztfáliában szinte kész csoda a Belgium és Luxemburg határán fekvő Eifel régió létezése. A Kölntől 65 kilométerre délnyugatra fekvő nemzeti parkot 2019-ben ismerte el az IDA csillagoségbolt-parkként, és tiszta éjszakákon innen olyan részletességgel láthatjuk a Tejút fehéren csillogó karjait, amilyen részletességgel Európában csak kevés helyen lehetséges. Külön érdekesség, hogy a hideg ellenére a téli időszak kifejezetten ideális az amatőr és a profi csillagászok számára. Az éjszakák hosszabbak, már korán besötétedik, így azok is gyönyörködhetnek a csillagos égboltban, akik nem akarnak túl sokáig fennmaradni.
Ha csak 1200 méterrel is, de még közelebb kerülhetünk a csillagokhoz az Alpokban található Winkl-Moosalm csillagoségbolt-parkban. Az egy dolog, hogy a csúcsról 360 fokos panoráma tárul elénk, de ha felfelé irányítjuk a tekintetünket, a Tejút részleteit, galaktikus ködöket vagy épp vörös óriásokat is láthatunk.
És hogy hol lehet még tökéletesen sötét az éjszaka? Hát a tenger közepén. Az északi-tengeren található Spiekeroog és Pellworm szigeteket a nemzetközi szövetség hivatalosan is csillagoségbolt-parknak minősítette, ugyanis méréseik szerint az egész országban éjszaka itt van a legsötétebb.