Augusztus 19-én a Tokiói Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy egy transznemű nő nem jogosult saját gyermeke felett szülői jogokat gyakorolni, mert a gyermek a nemi megerősítő műtét után született. A nő továbbra is szülője lehet a műtét előtt született lányának.
Japánban a törvények szerint ha valaki jogilag meg akarja változtatni a nemét, kénytelen nemi megerősítő műtétet végeztetni, melynek során eltávolítják a nemi szerveket, amelyekkel született. Ezt a kötelező eljárást emberjogi csoportok is bírálják.
A transznemű nőnek, aki férfi testben született, két kislánya van partnernőjétől. A gyerekek mesterséges megtermékenyítéssel fogantak, a transznemű nő műtétje előtt levett sperma segítségével. Négy évvel ezelőtt engedélyezte számára a bíróság, hogy megváltoztassa a nemét a családregiszterben (a helyi anyakönyvi rendszerben). Idén februárban egy tokiói bíróság kimondta, hogy a transznemű nő jogilag nem lehet a két kislány szülője. Partnerét elismerték, mivel ő szülte a gyerekeket.
A bíróság szerint „jelenleg nincs olyan része a japán törvényeknek, amely alapján elismerhetnénk a [transznemű nő] szülői jogait”. A nő fellebbezett a döntés ellen, a legfelsőbb bíróság pedig úgy rendelkezett, hogy a nemi megerősítő műtét előtt született kislány esetében elismerik a jogait, az utána született gyermeknél azonban nem.
Japán az egyetlen a G7-államok közül, ahol az azonos neműek házasságát nem ismerik el. 2021-ben az egyik bíróság ezt alkotmányellenesnek ítélte, azonban idén júniusban egy másik bíróság úgy döntött, mégsem az.
