Nemcsak egy nevet szerettem volna adni, hanem tartalommal is felruházni – Fehérdi Csaba
Ismerjétek meg azt a hét embert, akik alakították a Humen történetét! 2011. október 22-én jelent meg a Humen Magazin legelső száma. Az elmúlt évtized számos kihívás elé állította a hazai LMBTQ közösséget és a folyamatosan változó körülmények között a magazin számára is kalandos volt a fennmaradás. Az eredeti csapat tíz év alatt szinte teljesen kicserélődött, rendre új arcok, új emberek vitték előre a kiadvány sorsát. A születésnap alkalmából nagy fába vágtuk a fejszénket: egy fotózás erejéig nemcsak az alapítónkat, de azt a hat főszerkesztőt is összetereltük, akik alakították ezt a tíz évet, és akiket mára kisebb vagy nagyobb távolságra sodort az élet – akár földrajzilag is. A következő hét napban őket ismerhetitek meg, elsőként Fehérdi Csabával, a magazin alapítójával beszélgettünk.
Milyen motivációval alapítottad a Humen Magazint? Miért tartottad fontosnak, hogy elinduljon egy új lap?
Mielőtt még bármi karitatív dologra gondolnál, egyszerűen piaci alapon kezdtünk bele a Humen Magazin kiadásába. Mivel 10 évvel ezelőtt az Orfeum pesti mulatót üzemeltettük, és helyspecifikusan kitaláltuk a Confetti melegparti-sorozatot, ezért azt gondoltuk, hogy ehhez kapcsolódóan, megcélozva a meleg közönséget, hozzunk létre egy havi ingyenes magazint. A tengerentúlon addigra már elfogadott tényként kezelték szakmai berkekben, hogy a meleg közösség átlagosan magasabb pénzügyi kvalitással bír, ezért úgy gondoltuk, hogy megfelelő targetálással könnyebben megtaláljuk azt a hirdetni kívánó közönséget, amivel rentábilisan képesek vagyunk kiadni egy havonta megjelenő magazint.
Mennyire volt nehéz az alapítás? Gondolok itt a csapat összeállítására, a logisztikai feladatok megoldására (legyen szó nyomdáról, terjesztési pontokról stb.). Mik voltak a nem várt akadályok, kihívások?
Kommunikációs, grafikai és nyomdai múltammal magát a lapot nem volt nehéz megalapítani. A nevet egy délután alatt kitaláltuk, a csapat pedig cégen belül rendelkezésre állt. Természetesen ahogy ez lenni szokott, hamar megtapasztaltuk, hogy nem minden fenékig tejfel. Nem is a hirdetők megtalálása volt a legnehezebb feladat, hiszen egy négyszemközti beszélgetés keretein belül teljes mértékben nyitottak voltak egy melegmagazinban történő hirdetésre. A problémát a cég és a melegmagazin közötti kapcsolat nyilvánosságra kerülése jelentette. Be kellett látni, hogy ezen félelem mérséklődése a hirdetők részéről egy lassú folyamat, ami a mai napig tart. Ennek eredményeképpen nem nehéz kitalálni, hogy brutális veszteséggel adtuk ki minden hónapban a lapot.
A lap további kiadását pedig egy banális gikszer pecsételte meg. Éppen az Orfeumban tartottuk a Confetti partit, ami az ötcsillagos Corinthia Hotel alagsorában helyezkedett el. Ebben az időben a szórakozóhelyeken még lehetett dohányozni. Az Orfeumnak és a Corinthia Hotelnek közös tűzjelző rendszere volt, ami a sűrű cigarettafüst miatt természetesen működésbe lépett. Innentől nem volt visszaút, és elindult a dominó effektus, amelynek eredményeképpen a tűzoltóság rövid időn belül a helyszínre érkezett, aminek nemcsak a Confetti parti látta kárát, hanem az összes szállóvendég is. Mondhatni frottírtörölközős csúcstalálkozó alakult ki a körúton. Természetesen ahogy várható volt, a következő Confetti parti már nem került megrendezésre a helyszínen. A próbálkozás a részünkről megvolt, hogy más helyen folytassuk, de a Confetti parti kimondottan az Orfeum miliőjéhez lett perszonalizálva, és a folyamatos próbálkozásunk ellenére sem találta meg a parti az újdonsült helyét. Ezzel együtt a Humen Magazin is okafogyottá vált a portfóliónkban.
A magazin indulását követően mennyire folytál bele a mindennapi működésbe?
A lap főszerkesztője Váradi Sándor volt, ő felelt a tartalmi megjelenésért, én a technikai, arculati és pénzügyi feladatokért voltam felelős.
Hogy született meg a lap neve?
Brainstorming keretén belül, tényleg egy délután alatt találtuk ki a nevet. Több ötlet is felmerült, de a végén ragaszkodtam a saját ötletemhez, így lett a magazin neve Humen. Nemcsak egy nevet szerettem volna adni, hanem tartalommal is felruházni. A Hume(a)n számomra kettős jelentéssel bír: egyszerre játszik az ember, a magyar (Hu) és a férfi (Men)szavakkal, de ez utóbbiakat, azt hiszem, talán nem is kell megmagyaráznom.
Mire emlékszel vissza a legszívesebben az első egy évből, illetve van-e, amit ma már másképp csinálnál?
Ma már mindent másképp csinálnék. Nem nevezném a Humen Magazin első évét egy sikersztorinak. Talán szándékosan, talán nem, de az emlékeim megkoptak ezzel kapcsolatban.
Milyennek látod a magazin ezt követő kilenc évét? Gondoltad volna, hogy lesz jubileum?
Az első év után lezártnak tekintettem a Humen regnálását, elengedtem a magazint. Viszont Váradi Sándor (a lap akkori főszerkesztője) bemutatott Erdei Zsoltnak (a jelenlegi tulajdonosnak), aki nagy lelkesedéssel és rettentő nagy elánnal fogott bele a lap további kiadásába. A lap elmúlt 9 évének minden percét nem követtem nyomon, viszont azt konstatáltam, hogy egyre több a hirdető, egyre tartalmasabb és egyre fogyasztóorientáltabb a magazin. Zsolték az elmúlt 9 évben a Humen Magazin alapjaira láthatóan egy igen széles portfóliót építettek fel, minden elismerésem az övék, és kívánok nekik minden jót a következő 10 évhez.
Waliduda Dániel
Instagram: @waliduda
Fotó: Bielik Isván
Styling: Paksi Éva
Stylist asszisztens: Dobai Aty
A ruhákért köszönet a Van Graafnak
„A dühből béke, a haragból szeretet, a sértődöttségből büszkeség lett” – Váradi Sándor