386. alkalommal ülésezett a hétvégén a lengyel püspöki konferencia (Konferencja Episkopatu Polski) és a rendezvényen nyilvánosságra hoztak egy 27 oldalas dokumentumot, amely úgynevezett átnevelő klinikák felállítását javasolja a közép-kelet-európai országban. Szándékuk szerint e klinikák az LMBTQ-embereknek „segítenének” rájönni, hogy szexualitásuk „a személyiségükön ejtett sebek tünete” és hozzájárulnának „az egészséges identitás és lelki béke” visszaállításához.
Az anyagban ellentmondás is akad: bár amellett érvel, hogy az LMBTQ-embereknek vissza kell állítani a heteroszexuális, valamint cisznemű identitását, egyben azt is hangsúlyozza, hogy tisztelni kell a queer közösséget. „Egy demokratikus országnak, ahol a törvények uralkodnak, biztosítania kell, hogy senki alapvető jogai sem sérülnek” – hangoztatja a konferencia. „A fizikai és szóbeli erőszak, valamint bármely bűncselekmény és agresszió az LMBTQ-emberekkel szemben elfogadhatatlan.”
Arról egyelőre nem sok derül ki, hogyan is képzelik pontosan az átnevelő klinikák működését, de valószínűsíthető, hogy azon logika mentén működnének, ahogy a világ több pontján is sajnálatos módon üzemelő átnevelő terápiák. A koncepciót, miszerint a szexualitás és nemi identitás “gyógyítható”, a tudomány számos alkalommal megcáfolta és akiket mégis terápiára kényszerítenek, azoknál többnyire hosszú távú sérülés tapasztalható a testi és mentális egészségben egyaránt.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében is van olyan szándék, amely betiltaná ezek működését, különös tekintettel a kényszerített terápiákra kiskorúakkal szemben.
Kínzásnak minősítené a kényszer átnevelő terápiát az ENSZ szakértője
