Miközben nálunk a koronavírus-járvány csendesülésének örülhetünk – egyelőre óvatosan -, addig a világ is az újranyitás első lépéseit teszi. Ettől függetlenül hiába nyílnak lassan a határok, az még távolinak tűnik, hogy újra önfeledten utazzunk. A technikai fejlődés azonban 2020-ban már bőven tart ott, hogy az élményekről ne kelljen teljesen lemondanunk.
„Álmodozz most, és indulj útra később!”
– ez a gondolat hívta életre azt a kezdeményezést, amivel otthonról fedezhetjük fel Németországot.
A #DiscoverGermanyFromHome segítségével virtuálisan bejárhatunk városokat, múzeumokat és számos látványosságot. Ezzel önmagában hosszú napokra lefoglalhatjuk magukat, de ha nem elégednénk meg ennyi kóstolóval, kipróbálhatunk tucatnyi helyi ételt a megosztott receptekkel, vagy elmerülhetünk a német zenében – legyen az könnyű, elektronikus, klasszikus, vagy éppen mulatós.
A gondosan összeállított Spotify lejátszási listákkal ér az első meglepetés: itt szembesülök a nyilvánvaló ténnyel, hogy mostanra évtizedes lemaradásban vagyok a kortárs német popzenével. (Csupa ismeretlen név a listán, valahol a No Angels-lányok swinges All Cried Out című slágere táján vesztettem el a fonalat, és mintha lett volna egy meleg fiúcsapatuk is a németeknek Marilyn’s Boys néven. A Spotify-listában hiába van nekem itt most a Die Ärzte vagy a Die Toten Hosen, ezekkel a formációkkal valahogy sose találtuk meg a közös hangot, és hiába van meg nyilván Robin Schulz és a Sugar, a DJ világhírű száma mégiscsak angol nyelvű, az nem ér. De így legalább most van mit felfedezni!)
Ha a zenei aláfestés megvan, akkor indulhatunk is a virtuális túránkra. Tematikus csoportokra bontva összesen hatvan helyszínt kereshetünk fel, köztük tucatnyi olyat, amely garantáltan lefoglalhat hosszú időre. Ilyen például a közkedvelt berlini Múzeum-sziget északi csücskén található Bode Múzeum, amelynek 35 termét járhatjuk be – és követhetjük végig az emberiség történetének hatezer évét. A legtöbben bizonyára használták már a Google Street View alkalmazását, vagy nézegettek 360°-os panorámaképeket, így a navigáció ezekhez hasonlóan nagyon egyszerű, akár egérrel, akár érintőképernyővel haladunk. A nyilakat követve kedvünkre kószálhatunk az épületben, az információs körökre kattintva pedig megjelennek a kiállított tárgyakról szóló információk. Sok esetben pedig még ez sem szükséges, mert a nagy felbontású képeknek köszönhetően egy egyszerű zoommal kényelmesen olvashatók a falon elhelyezett tablók is.
Kincseket pedig találunk bőven, legyenek azok későantik egyiptomi, vagy bizánci domborművek, gótikus német és francia fafaragványok, itáliai reneszánsz vagy barokk festmények. Ezek között érdemes elidőzni az LMBTQ emlékeknél is, amelyeket öt tematikus úton is felkereshetnénk, ha személyesen járnák a múzeumban – már csak ezért is érdemes majd ellátogatni élőben is a virtuális kalandozás után. A kis kupolacsarnokban találjuk például a meleg uralkodó, II. (Nagy) Frigyes porosz király szobrát. A reneszánsz részlegen a 15. század legjelentősebb szobrászának, a saját neméhez vonzódó (és ebből különösebb titkot nem csináló) Donatello egyik bronzszobrát őrzik. Donatello volt az, aki a történelem folyamán először ábrázolta az Ószövetség hősét, Dávidot vonzó, androgün ifjúként. De a Schwules Museum jóvoltából itt őriznek két tánc-zsetont is 1930-as évek legendás mulatójából, az Eldoradóból. Ezekkel a mulató által veretett érmékkel fizethettek a vendégek a drag előadóknak két fellépés között.
A múzeum „hűvös termeiből” kilépve egy kattintással kirándulhatunk a szabadba, ehhez pedig válasszuk mondjuk a wörlitzi kertbirodalmat! A több mint 100 hektáros terület valójában egy uralkodói rezidenciákból és kertekből álló parkegyüttes. Az 1769 és 1773 között kialakított zöld oázis volt Németországban az első és egyben a legnagyobb angolpark, ahogy az itt álló kastély az egyik legkorábbi Anglián kívüli klasszicista épület. Az építészetért rajongó III. Lipót anhalt–dessaui herceg a felvilágosodás híve volt, toleráns valláspolitikája jegyében a birtokán zsinagógát is építtetett a római Vesta-templom mintájára. De található itt gótikus stílusban emelt rezidencia, labirintus, két sziget – igazából a herceg szinte mindent olyan műemléket megidéztetett, amit külföldi tanulmányútjai során látott.
Szicíliai utazása emlékére még saját mesterséges szigetet is építtetett szirtekkel és barlangokkal, amfiteátrummal és villával, az egészet pedig egy mesterséges tűzhányóval koronázta meg. Amikor a herceg kerti ünnepélyt adott, a wörlitzi Vezúv „tüzet okádott”. A 360°-os panorámaképekkel kedvünkre bejárhatjuk az egész parkot, és közben – talán kissé giccses módon – választhatunk a madárcsicsergés, a negédes zongorajáték, vagy a Goethe-versek szavalása közül aláfestésként.
Hatvan hasonló helyszín várja, hogy otthonról felfedezzük, és akinek még ennyi sem elég az interaktív kalandokból, az akár játszhat is. Ehhez elég felkeresni a Facebookon a „German Castle Adventure” (Német kastélykaland) nevű fikciójátékot, és amint üzenetet küldenénk az oldalnak, egy Messenger-chatbot veszi át az irányítást. A játék egy fiktív amerikai turistával, Nickkel indul egy vezetett túrán a Hohenzollern-várban, ahol egy meglepő találkozás révén a turistalátogatás izgalmas kalanddá változik át. A játékfigurát a virtuális vadászat különböző lehetséges verzióiban navigálhatjuk a kastély világában, mielőtt a végén az igazi kastély honlapjára jutunk, amit egyébként az a Friedrich August Stüler épített újjá a 19. század közepén, aki a Magyar Tudományos Akadémia székházát is tervezte.
Kocsis G. János
