Budai Lotti nevét népszerű blogja, a Rizsporos hétköznapok által ismerhette meg a szélesebb közönség. Azonos címet viselő kiadványa a 18–19. századi divat- és testkultúra történeti gyűjteménye. De annál egy kicsit több is: egy könyv, amely egyszerre szórakoztat és hozza közelebb, teszi átélhetőbbé az olvasó számára a történelmet.
Mindig is kizárólag írással foglalkoztál?
A végzettségeim tekintetében sok foglalkozásom van, hivatásom azonban csak egy, ez pedig az írás. Az alkotói munkám elsősorban a Rizsporos hétköznapok című blogom bejegyzéseiben és történelmi regények írásában teljesedik ki. De a legújabb, és talán legkedvesebb könyvemben, a szintén Rizsporos hétköznapok címet viselő kötetemben az írói mellett az amatőr divattörténész mivoltomat is kibontakoztatom.
Mit gondolsz, mi lehet a könyv sikerének a titka?
Egyrészt talán a fogyaszthatósága: ahogyan a korábbi regényeimnél, úgy ennél a kötetnél is ügyeltem rá, hogy a történelmi vonatkozás ne tegye tankönyvszagúvá a történetet, a kalandos vonulata viszont ne vigye el a ponyva irányába. Igyekeztem szórakoztató formában ötvözni a tényeket az érdekességekkel. Másrészt pedig talán annak is köszönheti a népszerűségét, hogy ez a könyv olyasmit kínál, aminek nincs köze azokhoz a dolgokhoz, amik a hétköznapokban nyomasztanak minket: se a politikához, se a háborúkhoz, se a klímakatasztrófához. Nem vagyok híve a struccpolitikának, inkább azt vallom, hogy az embernek szembe kell néznie a világgal, amiben él, amit teremtett; néha ugyanakkor kell a pihenő, a menedék a léleknek. Fontos, hogy ne őrüljünk bele mindebbe.
Honnan jött az ötlet a kötet megírásához? Mennyi időt fordítottál kutatásra?
Talán azóta dédelgettem a könyv ötletét, hogy belekezdtem a blogba. Így viszont akár öt évet is számolhatok a kutatásra, hiszen a Rizsporos hétköznapokban kilencven százalékban olyasmiről írtam, amivel már foglalkoztam könyvek, bejegyzések, vagy épp Facebook-posztok írása során.
Volt olyan nő a kutatásaid során, aki különösen inspirált?
A kutatómunkáim során rengeteg rendkívüli asszony sorsát ismertem meg, de aki az egyik legnagyobb hatással volt rám, az Hedy Lamarr. Lenyűgöző szépség, ünnepelt színésznő volt, majd egy nap mérnöki tehetségét és korábbi férjétől szerzett, fegyvereket illető tudását felhasználva feltalálta az egyidejű frekvenciaváltást, amivel megakadályozták, hogy a németek megzavarják az amerikai torpedókat a második világháborúban. Szerintem lenyűgöző. Ha pedig fiktív karaktert kellene választanom, az egyértelműen Scarlett O’Hara lenne.
A hazai nők közül van példaképed?
Talán Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos.
A bloggal mik a további terveid? Milyen témákról szeretnél még írni?
Szeretném megtartani, sőt továbbfejleszteni: azon gondolkodom például, miként tudnék saját videós tartalmakat létrehozni rajta, vagy személyközeli élményeken keresztül másképp bemutatni a divattörténet érdekességeit és szépségeit. A Rizsporos hétköznapoknak biztosan lesz folytatása, de a téma még alakulóban van. Tervezek még pár meglepetést, erről azonban egyelőre még hallgatnék.
Van esetleg olyasmi, ami kimaradt a kötetből?
Többet terveztem eleinte írni a higiénés kérdésekről, például arról, hogyan oldották meg régen a hajmosást, vagy hogyan kezelték a „nehéz napokat”, de ezekből a kérdésekből annyi akad, hogy egy külön kötetet is megtölthetnek, úgyhogy nem aggódom azon, hogy örökre elvesztek volna.
Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett
