Mint ahogy arról beszámoltunk, most pénteken kivégezték az I-95-ös gyilkos néven ismertté vált Gary Ray Bowlest. A kivégzés eszköze méreginjekció volt. A Nyugat-Virginiában született, gyerekkorában testi erőszaknak kitett férfi melegprostituáltként dolgozott, mielőtt homofób sorozatgyilkosságba kezdett volna.
Az akkor már büntetett előéletű – rablásért és nemi erőszakért kétszer is bebörtönzött – Bowles 1993-ban költözött. Továbbra is melegprostituáltként dolgozott, ám barátnője miután megtudta ezt, elhagyta. Bowles tettei következményeiért a melegeket kezdte hibáztatni, és amikor megtudta, hogy barátnőjének abortusza volt a szakításuk után, még dühösebb lett. Ekkor kezdődött a gyilkosságok sorozata az USA keleti partvidékét átszelő sztráda, az I-95-ös mentén. Hat meleg áldozatával többnyire a sztráda közelében végzett.
A bíróság az egyik gyilkosságért, Walter Hinton megöléséért halálra ítélte, két másik gyilkosságért életfogytiglani büntetést kapott. Védői ugyan azzal érveltek, hogy szellemi fogyatékos, ezért nem szabadna kivégezni, de nem jártak sikerrel. Most, a kivégzést követően pedig nyilvánosságra hozták mit tartalmazott az utolsó étkezése és mik voltak az utolsó szavai.
Eszerint utolsó vacsorájára sajtburgert, sült krumplit és bacont kért, utolsó szavait pedig édesanyjához intézte: „Senki sem úgy kel fel, hogy eldönti, sorozatgyilkos lesz belőle. Bocsánatot kérek minden fájdalomért és szenvedésért, amit okoztam. Remélem a halálom könnyíteni fog a terheiden. (…) Feldolgozni azt, hogy a fiadat szörnyetegnek hívják, borzalmas. Annyira sajnálom. Nem ilyen életet akartam.”
Ez volt az első alkalom, hogy Bowles valamiféle megbánást tanúsított. Egy 2014-ben adott interjúban még teljesen máshogy állt a dolgokhoz: „Nem olyan nehéz megölni valakit… Egész könnyű, ha fel vagy rá készülve fejben. Az emberek, akiket megöltem egy csoportba tartoztak. Úgy gondoltam azt kapták, amit megérdemeltek. Azt hittem helyesen cselekszem. Minél több embert meg akartam ölni, mielőtt elkapnak.”
