A szervezők tájékoztatása szerint 35 ezer résztvevővel és a “Vedd vissza a jövőd!” jelmondattal zajlott az idei Budapest Pride felvonulás, ami már a 28. volt a sorban. Délután kettőtől volt a gyülekező a Vajdahunyad vára előtt, amely ebben az évben a menet indulási és érkezési pontja is volt egyben. A felvonulás kordonok nélkül zajlott, és a tikkasztó hőség közepette mindenképp pozitívum, hogy rendőrségi jelenlétre csupán a forgalom biztosítása miatt volt szükség, nem pedig a kis számú ellentüntető miatt – akikből egyébként a felvonulók szinte semmit sem vettek észre. A helyi lakók üdvözléséből annál többet, a szűkebb Király utcánál a bérházak ablakaiból sokan integettek a felvonulóknak.
A felvonuláson számos diplomata mellett az amerikai nagykövet, David Pressman is részt vett, aki a menet első részén egy amerikai zászlóval vonult. A tömegben és a kamionokon több magyar politikus is feltűnt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kamionját pedig “Az apa férfi, az infláció nő” feliratú molinó díszítette. A politikusok és diplomaták mellett a civil szervezetek is képviseltették magukat, az Amnesty például több mint 200 aktivistával és támogatóval sétált.
A résztvevők között a Telex szúrta ki a diáktüntetéseken ismertté vált Pankotai Lilit, aki a ferencvárosi paddal kapcsolatban elmondta, hogy „a pad olyan, mintha az elmúlt tizenhárom év politikáját hányták volna ki. Mindent szimbolizál, amiben a generációnk nem szeretne élni.”
Miután a felvonulás visszaért a kiindulási helyére, az est házigazdája, Steiner Kristóf lépett elsőként a színpadra. Arról beszélt, hogy sok mindenen kell még közösen változtatni, és amíg nincs 100 százalékos jogegyenlőség, addig nem lehet sikerről beszélni.
„Jó estét Pride, jó estét szerelem, sziasztok, magyarok!”
– így kezdte beszédét Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Mint elmondta, számára ugyanolyan természetes, hogy eljött a felvonulásra – amit városvezetőként egyébént a kötelességének is tart -, mint hogy fejből beszél, mert a szövegét “lefóliáznák”.
“Nekem olyan természetes az, hogy itt vagyok veletek, mint az, hogy két ember szereti egymást” – mondta a főpolgármester. Karácsony Gergely kijelentette: “Ahol az LMBTQ emberek nem szabadok, ott senki sem szabad. Ahol a roma emberek nem szabadok, ott senki sem szabad. Ahol nem szabadok a diákok, ott senki sem szabad”.
Szerinte mindenki mellett ki kell állni, akit a hatalom el akar taposni, ezért fontos, hogy sokan legyünk: „Ha nagy céltáblává válunk, akkor már nem fognak megpróbálni lövöldözni ránk. Bármikor lehetsz Soros, hajléktalan, kerékpáros, zsidó, cigány, vagy bárki, aki nem asszisztál a rendszernek ahhoz, hogy a valós problémákat a gyűlölettel takarja el, hogy arról beszéljünk, ki kit gyűlöl és nem arról, hogy milyen nehezen élnek az emberek ebben az országban.”
Úgy véli, amikor a valóságot le akarják fóliázni, hogy gyűlölettel takarják el az embereket érő nehézségeket, akkor Budapestnek a szabadság és a szolidaritás szigetének kell lennie. Ezt a szigetet pedig meg kell őrizni: „Vigyázzatok rá, szeressétek ezt a várost, mert ez a város is szeret titeket!”
A főpolgármestert Szénási Szilvia, a roma oktatási alapítvány, az UCCU vezetője követte, aki arról beszélt, hogy befogadó és elfogadó világért dolgozva ő is megtapasztalta, milyen kirekesztettnek lenni. Pedig ő is édesanya, feleség, és elsősorban ember. „Ma Magyarországon romának lenni sok esetben stigmát, szociális problémát jelent, akiket valamihez fel kell zárkóztatni.” Élete részévé vált a kirekesztettség, megtanult élni vele, de ezt a gyermekei is elszenvedik, így dühöt és tehetetlenséget érzett, amikor olyasmiért bántották a fiát, amiről nem is tehet. Szülőként óvni és védeni tudja a gyerekeit, hogy boldog és önazonos felnőtté válhassanak: „Vannak, akik feladják a harcot, de mi egy elfogadóbb világért dolgozunk!” Szénási Szilvia szerint Magyarországon mindennapos a kirekesztés és a rendszerszintű elnyomás azokkal, akik nem felelnek meg az uralkodó elit ízlésének, a romák és az LMBTQ közösség pedig éppen ilyenek.
A Sokszínű Magyarországért országgyűlési képviselői csoport elnöke, Bedő Dávid emlékeztetett arra, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak ahhoz a küzdelemhez, ami egy normális országban nem lehetne küzdelem. “Én nem akarok olyan országban élni, ahol két férfi vagy két nő nem sétálhat kézen fogva”. A politikus ugyanilyen elképesztőnek tartja, hogy könyveket fóliázzanak be a meleg karakterek miatt, vagy hogy külföldre kell költözniük az LMBTQ barátainak, hogy normális életet tudjanak élni, vagy hogy itt még egyetlen padot sem lehet szivárványszínűre festeni anélkül, hogy azt fasiszták át ne festenék azonnal.
Beszédet mondott Palugyai Sári színésznő is, Lang Györgyi lánya, aki elmesélte, úgy volt csodálatos gyerekkora, hogy szivárványcsaládban nőtt fel. “Szivárványgyerekként tudatom Magyarországgal, hogy itt vagyok, és itt is maradok” – jelentette ki, és elmondta, küzdeni fog azért, hogy ebben az országban ne legyen nehéz a szivárványcsaládokban felnövő gyermekek élete. Szerinte ugyanis az nem a szüleik orientációja miatt válik nehézzé, hanem a hatalmon lévő vezetők miatt. A színésznő felolvasott édesanyja korábbi, a pride felvonuláson elmondott beszédéből is.
Végezetül a Budapest Pride képviseletében Radványi Viktória lefóliázva állt a színpadra, mert ahol most még csak könyveket fóliáznak, ott előbb-utóbb embereket is fognak. Személyes történetével – hogy a családja nehezen fogadta a tényt, hogy barátnője van -, arra utalt, hogy nem egy légüres térben élünk. Amit a politikusok tesznek, azok mindenki családtagjait, barátait, szomszédait, munkatársait érintik. Éppen ezért roma, LMBTQ, zsidó szervezetek, valamint partnereikkel közösen petíciót állítottak össze Novák Katalin köztársasági elnöknek. Ebben többek között azt kérik, ne részesítsen elnöki kegyelemben olyanokat, akik erőszakos gyűlölet-bűncselekményeket követtek el kisebbségek tagjaival szemben, ne írjon alá olyan törvényeket, amelyek alkalmasak a kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltésre, és szólaljon fel a sérülékeny kisebbségek védelmében.
A petícióhoz ide kattintva bárki csatlakozhat.
A szervezők tájékoztatása szerint több mint 17 városból érkezett 40 olyan felvonuló, akiknek a részvételét a Budapest Pride pályázata segítette. 40 civil szervezet, vidéki LMBTQ egyesület, párt, vagy éppen inkluzív vállalat is felvonult.
A civil faluban 15 civil szervezet mutatta be a tevékenységét, és kint volt a Befogadó terek nevű kétéves oktatási program is, a Budapest Pride, az Amnesty International, a Háttér Társaság és a Labrisz Leszbikus Egyesület közös projektje.
A résztvevő civil szervezetek láthatóságát idén a színpadon elhelyezett molinó növelte. A vidéki szervezetek, csoportok idén külön járművet is kaptak, amin a logójukkal díszített hatalmas molinó hangsúlyozta a Budapesten kívüli alulról építkező kezdeményezések fontosságát.
A 28. Budapest Pride felvonulás megvalósítását több mint 300 önkéntes, közel 30 projekttag és 14 szervező több ezer megfeszített munkaórája tette lehetővé.
A pride hangulat este 22.00 órától a Budapest Parkban folytatódik, ahol az ország legnagyobb LMBTQ buliját tartják, a Rainbow Partyt.
