Zöld erdőben jártam, Deutsche Fachwerkstrassét találtam
A rekkenő hőségben csábítóan hat az erdők hűse, hiszen legyen akármilyen izgalmas is egy nagyváros, a kánikulában embert próbáló lehet a betondzsungel rengetege. Ráadásul lelki tartalékainkat is a természet tudja a leghatékonyabban feltölteni, ehhez pedig a legjobbak a lombos fák.
Ahol több a fa, ott jobban érzi magát az ember – nem a levegőbe beszélünk, a környezetpszichológia a hatvanas évektől kutatja ezt a területet. Az ausztrál Wollongong Egyetem kutatói például ötvenezer városlakót vizsgálva arra jutottak 2019-ben, hogy ahol legalább harminc százalékban fás a közvetlen környezet, ott harminc százalékkal kevesebb a mentális probléma – mert egyszerűen jobban érzik magukat a lakók.
Egy világjárvány, a klímaválság és a túlturistásodás (amikor egy idegenforgalmi térséget olyan mértékben özönlenek el a turisták, hogy az már veszélyezteti a természet értékeit, rontja a helyi lakosok életminőségét) korában minden felelős utazó számára előtérbe kerül, hogy biztonságos és fenntartható módon járja be a kiszemelt régiót.
Ennek is figyelmet szentelnek Németországban, ahol a German.Local.Culture kezdeményezés számos lehetőséget kínál a fenntartható nyaralás és a városlátogatások ötvözésére. A zöld tematika a sokszínűségre összpontosít: a városokba látogatókat nemcsak a kultúra, a történelem és a vibráló légkör várja – a városokon belül és kívül vidéki parkok és erdők nyújtanak zöldellő hátteret a kikapcsolódáshoz. Ahogy a városközpontok és a vidéki régiók egyre közelebb kerülnek egymáshoz – többek között a kényelmes és kerékpáros-barát tömegközlekedési kapcsolatoknak köszönhetően –, a nyaralás élménye egy teljesen új dimenzióval bővül: a városban való éjszakázás és a környező régiókban a természet felfedezése, vagy a vidéki célpontokon való nyaralás a városi élet pezsgésével kombinálva.
Érdemes tudni, hogy Németország területének csaknem egyharmadát erdő borítja, így itt egyszerűen sosem lehetünk messze a természettől. A természet lágy öle számos lehetőséget kínál a látogatóknak: a pihenni vágyók például egy erdei sétával, túrával feltölthetik magukat, a kalandvágyóbbak pedig a lombkoronába is felmerészkedhetnek a fák tetején kialakított ösvények és kötélpályák segítségével. A nemzeti parkokban található erdészeti múzeumok és látogatóközpontok segítenek megismerkedni az erdő lakóival is – sok helyen a vadőrök vezetik be a látogatókat a természet csodás világába, ezeken a túrákon így testközelből fedezhető fel az erdők élete.
Mivel az ország negyede eleve nemzeti park vagy természetvédelmi terület, ezért túrázásra szó szerint hatalmas területek állnak rendelkezésre.
Ha pedig időnként mégis kidugnánk az orrunkat a hűsítő erdőkből, akkor a környékbeli kistelepüléseken a tradicionális építési mód, a fachwerk megadja a lehetőséget arra is, hogy ne szakadjunk el teljesen a fától.
A hosszú évszázadokat túlélt, régi favázas házak adják ugyanis Németország városközpontjainak és falusi utcáinak különleges varázsát. Nem egy helyen még az UNESCO világörökségi státuszát is kiérdemelték – az országban járva mintegy 2,5 millió hagyományos, favázas épületet csodálhatunk meg a lakóházaktól a templomokig. A középkori mesteremberek munkáinak egy páratlan turistaútvonalat is szenteltek: a Deutsche Fachwerkstraße északról az Elba folyótól a Fekete-erdőn át az ország déli részén található Boden-tóig vezet több mint 3500 kilométeren át.
Az útvonal olyan városokat és falvakat köt össze, amelyek karakterét ezek a hagyományos házak adják. Az út mentén felfedezhetjük az egyes vidékekre jellemző sajátosságokat és képet kaphatunk arról, hogyan is festett egy tipikus német kisváros évszázadokkal korábban.
A faépítésű és gerendavázas házak, azaz a fachwerk-házak Magyarországra is eljutottak, amikor a törökök kiűzése után az elnéptelenedett vidékekre, így például a Dél-Dunántúlra német telepesek érkeztek.
A fa vázszerkezettel, átlós merevítésekkel, tradicionális, legtöbbször fém elemek nélküli kötésekkel készült épületek jellegzetes homlokzattal és formavilággal bírnak. Mivel a tartóelemekre nem kerül vakolás, így a vázszerkezet jól látható, ezt pedig esetleg a faragások, illetve a festés is kihangsúlyozhatja. A jellegzetesen német fachwerk-házak végigkísérték az egész középkor építészetét, a stílus a fénykorát a gótika idején élte, és majd csak a barokk idején kezdett kikopni az újonnan emelt épületek sorából.
Így ha kedvünk támadna egy kis időutazásra, mindenképp keressük fel az olyan kisvárosokat, mint Bretten és Schwäbisch Hall, amelyek gyönyörű fachwerk-csodáikkal a mai napig őrzik a középkor varázsát.
Kocsis G. János
Twitter: @Kocsis_G_Janos
Instagram: @Kocsis_G_Janos
Ez a cikk a Humen Magazin 2021/5. számában jelent meg. Ha szeretnéd megkapni a nyomtatott magazint, a Humen.Shop felületén a postaládádba is kérheted. Ha nem szeretnél lemaradni egyetlen számról sem, akkor csatlakozz a myHumen hűségprogramhoz!