Lengyelországban egy évtized alatt az azonos nemű párok házasságának legalizálását támogatók aránya 21%-ról 32 százalékra nőtt. Összességében pedig háromból két lengyel (67%) úgy véli, hogy az azonos nemű pároknak lehetővé kellene tenni, hogy párkapcsolatukat valamilyen formában törvényesítsék. Hasonló arányban (64%) gondolják azt is, hogy a transznemű embereket védeni kell a diszkriminációtól a közéletben és a munkahelyen.
Az IPSOS LMBT+ Pride 2023 felmérés szerint a megkérdezett lengyelek 2%-a nem vallja magát sem nőnek, sem férfinak. 5% „nem heteroszexuálisként” jellemzi szexuális orientációját, közülük 2% homoszexuális. A homoszexuálisok a 35-49 éves válaszadók körében vannak legtöbben (4%).
Minden harmadik lengyel (35%) úgy nyilatkozott, hogy rokonai, közvetlen kollégái vagy munkahelyi ismerősei között van homoszexuális személy. A nőknek gyakrabban van ilyen tapasztalata, mint a férfiaknak (41% a 29%-kal szemben), a fiatalabbaknak pedig gyakrabban, mint az idősebbeknek (47% a 35 év alattiak körében, és csak 23% az 54-70 évesek között).
Bár eszerint a lengyelek többsége közvetlenül nem ismer meleg vagy leszbikus személyt, az azonos neműek párkapcsolatának legalizálása mégis egyre nagyobb támogatást élvez. A 2013-as felméréshez képest 11 százalékponttal nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága. A nők és a legfiatalabb (35 év alatti) válaszadók a leginkább támogatóak. Eközben a férfiak nagyobb valószínűséggel támogatják az azonos neműek párkapcsolatának másfajta formában való elismerését, vagy egyáltalán nem támogatják a legalizálást.
Ennél ellentmondásosabb az örökbefogadás kérdése. A válaszadók valamivel több mint fele (54%) ellenzi az azonos nemű párok gyermek örökbefogadásához való jogát, míg minden harmadik (33%) támogatja azt. A 2013-as eredményekhez képest az örökbefogadás támogatása 6 százalékponttal magasabb.
A válaszadók mindössze 6%-a ismer transznemű személyt. Ennek ellenére viszonylag sokan támogatják jogaik biztosítását.
A válaszadók 61%-a úgy véli, hogy a transzneműek sok diszkriminációt tapasztalnak, és 64%-uk egyetért azzal, hogy a közéletben és a munkahelyen védelmet kell biztosítani számukra a negatív megkülönböztetéssel szemben.
A megkérdezettek fele (53%) úgy véli, hogy szülői beleegyezéssel a transznemű tinédzserek számára lehetővé kellene tenni, hogy orvosi ellátásban részesüljenek nemi korrekció céljából. Kevesebben vélik viszont úgy (39%), hogy az egészségbiztosítási rendszernek kellene fedeznie e műtétek költségeit.
Tehát még ha a lengyelek nem is ismerik a transznemű emberek problémáit közvetlen környezetükben, e kisebbség helyzete társadalmi empátiát vált ki.
„A Pride Hónap kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az LMBTQ-egyenlőséggel kapcsolatos közfelfogás folyamatosan változik. Felmérésünk azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel a különböző szexuális irányultságú és nemi identitású emberek elfogadásának és támogatásának szükségességét. Azonban még mindig sok a tennivaló. Ezért fontos, hogy folytassuk a párbeszédet az egyenlőségről. Ez közelebb visz minket egy olyan társadalom felépítéséhez, ahol mindenkit tiszteletben tartanak nemi identitásától vagy szexuális irányultságától függetlenül.” – kommentálja az eredményeket Joanna Skrzyńska, az Ipsos Poland Public Affairs csapatának vezetője.
