Az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága egyetértett a javaslattal, amelynek célja, hogy ha valaki szülői jogosultságot szerzett az Európai Unió egyik tagállamban, azt valamennyi országban kötelező legyen elismerni – számol be az Eurológus a HVG oldalán. A döntést a plenáris ülésnek is meg kell erősítenie, de ez minden bizonnyal csak formaság lesz. A nagyobb kihívást az ezt követő lépés jelenti, amikor is a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk.
Az uniós rendeletnek a legfőbb haszonélvezői a szivárványcsaládok lehetnek, akik gyakran szembesülnek azzal, hogy az egyik országban megszerzett szülői jogosultságukat a másik országban nem ismerik el. Vagyis akit egy azonos nemű házaspár tagjaként például Hollandiában szülőként tartanak nyilván, annak a szülői státuszhoz kapcsolódó jogokat kell biztosítani Magyarországon is. Ez gondot jelenthet az iskoláztatás vagy az orvosi ellátás kapcsán is.
Becslések szerint mintegy kétmillió embert érint majd a szabályozás az Erópai Unióban. Számos esetről tudni, amikor az erre vonatkozó, eltérő tagállami szabályozások miatt gyermekek szenvednek hátrányt. Erre alapozva jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020-as évértékelő beszédében, hogy „aki egy országban szülő, az minden országban szülő.”
Ezt követően terjesztette be a Bizottság a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az egyik EU-tagállamban megállapított szülői hovatartozás elismerését annak biztosítása érdekében, hogy a gyermekek egy másik tagállam nemzeti joga szerint ugyanazokat a jogokat élvezzék, különösen a felügyeleti, tartási vagy öröklési jogok tekintetében.
Állásfoglalásukban az EP-képviselők egyetértettek abban, hogy a javaslatban szereplő kivétel, amely lehetővé teszi, hogy az országok ne ismerjék el a szülőséget, ha nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen közrendjükkel, nem vezethet diszkriminációhoz – például az azonos nemű szülők gyermekeivel szemben. A közrendre hivatkozást csak kivételesen lehet alkalmazni és minden esetet egyedileg kell megvizsgálni. Ezen túlmenően azt javasolják, hogy azokban az esetekben, amikor a nemzeti hatóságok ellenzik az elismerést, a megállapított szülői hovatartozás mindaddig érvényben maradjon, amíg az összes nemzeti és uniós jogorvoslati lehetőséget ki nem merítik, és meg nem születik a végleges határozat.
Az új szabályok meghatároznák, hogy melyik bíróság és jog alkalmazandó a határokon átnyúló szülői vitákban, és bevezetnék az Európai Szülői Tanúsítványt (EPC), amely az EU összes hivatalos nyelvén elérhető a szülői lét elismerésének megkönnyítése érdekében. Bár nem helyettesítené a nemzeti dokumentumokat, helyettük használható lenne.
„Jelenleg egy családra a különböző tagállamokban eltérő törvények vonatkozhatnak a gyermek szülői hovatartozásának meghatározására” – mondta a szakbizottsági szavazás után Maria-Manuel Leitão-Marques, portugál szociáldemokrata képviselő, a jelentés előadója. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek jogi értelemben elveszíthetik szüleiket, amikor egy másik tagállamba lépnek be. Ez jelentős kockázatnak teszi ki őket, mivel nem férnek hozzá garantáltan az örökléssel, eltartással és oktatással kapcsolatos jogokhoz.
A képviselő kiemelte, hogy a jelenlegi jogi környezet különösen érinti a szivárványcsaládokat, mivel nem minden EU-ország ismeri el az LGBTIQ+ családok szülő-gyerek kapcsolatát. Hozzátette: Ez egy elfogadhatatlan status quo. Ezzel a szavazással a Parlament kiáll a Bizottság mögött annak érdekében, hogy ha Ön szülő az egyik tagállamban, akkor az összes tagállamban szülő legyen.
2023-ban ott tartunk, hogy az EU-tagállamok többsége már törvényben ismeri el az azonos nemű párok házasságát. Ide tartozik: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svédország és Szlovénia.
Fontos, hogy az uniós alapszerződések értelmében a családjogi ügyekre vonatkozó anyagi jog, ideértve a személyek jogállását is, a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy a család fogalmának meghatározása során továbbra is kizárólag a nemzeti jog az irányadó, azt ez a rendelet nem írja felül. Például egy külföldön kötött, azonos neműek közötti házasságot nem kell a magyar hatóságoknak házasságként elismerniük, csak az ezzel megszerzett szülői jogosultságot.
A Parlamentnek ebben az eljárásban csak konzultatív szerepe van, a döntés teljes egészében a tagállamok kezében van, ahol ebben az ügyben egyhangú határozatra van szükség. Korábban a magyar és a lengyel kormány is jelezte ellenszavazatát.
