Télből a nyárba – Thaiföld magyar szemmel
Thaiföldről a mai napig rengeteg tévképzet és előítélet kering az emberek fejében. Van, akinek még most is csak a 2004-es cunami jut eszébe a távoli, egzotikus országról, mások pedig a prostitúció szinonimájaként gondolnak a helyre. Ez a különleges ország azonban minden tekintetben egyedülálló, és az ide látogató turista garantáltan egy életre szívébe zárja az egykori Sziámot.
Először is néhány fontos adat Thaiföldről: a Magyarországnál valamivel több, mint ötször nagyobb délkelet-ázsiai országot 70 millión lakják. Az uralkodó vallás a buddhizmus, ami megmagyarázza, miért annyira mosolygósak és barátságosak a helyiek. A helyi valuta a thai bát (THB), és egy bát kb. 8,5 forintnak felel meg. Tájékozódjunk előre, hol lehet váltani, mert a kisebb valutaváltóknál nem kapható ez a pénznem.
Jómagam Phuketen töltöttem 10 felejthetetlen napot idén januárban. A Budapestről egy átszállással elérhető desztináció alig kerül többe, mint a legolcsóbb transzatlanti járat (kb. 160-180 ezer forint), de aki sokallja az árat, azt megnyugtatom, hogy ennél jelentősebb kiadás nem várható az út során. Egy közel-keleti és a török nemzeti légitársaság kínált járatokat azokon a napokon, amikor én mentem, és a kedvezőbb indulási időpont miatt ez utóbbit választottam. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, mivel Európa legjobb légitársaságáról van szó, az Isztambul-Phuket közti 9 óra gyorsan eltelt a fedélzeti szórakoztató-rendszernek hála.
Talán nem újdonság, de nehéz megszokni, amikor a hóesésből és a mínuszokból fülledt nyárba utazik az ember, viszont meglepően hamar átáll az ember agya. Sokkal nagyobb megterhelést jelent a szervezetnek, hogy a félszigeten 6 órával több van, mint Magyarországon. Landolás után az ember még a felfedezésnél is jobban vágyik egy kiadós alvásra, de először is át kell mennie a bevándorlási hivatal procedúráján, ahol én sorbanállással együtt kb. két órát töltöttem. De amikor kilépsz a reptér ajtaján, és megcsap a nyár jellegzetes illata, minden bosszúság elpárolog, és úrrá lesz rajtad az izgalom.
Az első kulturális sokk mindjárt a reptér előtt ért. A taxis a kocsi mögött cigarettázott, és intett, hogy üljek be, én pedig kontinentális európai aggyal mindjárt bepattantam a jobb oldalra, ahol legnagyobb meglepetésemre egy kormánnyal találtam magam szemben. Bizony: csakúgy, mint Nagy-Britanniában vagy Ausztráliában, Thaiföldön is a bal oldalon közlekednek. Ez az autóbérléstől is elvette a kedvem, noha úgy tájékozódtam, meglehetősen kedvező áron lehet kocsit bérelni. A nyugodt, buddhista életfilozófiával nehezen összeegyeztethető a közlekedés: életemben először halálfélelem volt, amikor átkeltem egy úton. Mindig próbáljunk meg zebrát keresni, akkor is, ha sokat kell gyalogolni egy-egy átkelőhelyig, mert Thaiföld nem a biztonságos vezetésről híres.
A szállások relatíve olcsók, főleg, ha az európai üdülőparadicsomokhoz hasonlítjuk azokat. Ár szempontjából nekem leginkább Bulgáriára hasonlított. Rengeteg barátságos magánlakás érhető el a szállodák mellett, ezért érdemes előre megfontolni, mik a prioritásaink, és ez alapján dönteni. Nem árt a Google Maps-en előre megnézni, hol fekszik egy-egy szálláshely – én például úgy jártam, hogy bár 700 méterre feküdt a szállás a tengertől, de egy domb tetején, így minden hazafelé vezető út egyben kardio-edzés is volt.
Apropó, árak. Az alapvető élelmiszerek általában kicsivel a pesti árak alatt vannak. Ha van szupermarket, érdemes ellátogatni oda is a turistákra specializálódott belvárosi üzletek mellett, mert nagyon érdekes dolgokra bukkanhatunk (pl.: instant palacsintapor, polip). Az éttermek, amellett, hogy kedvező árú ételeket nyújtanak (egy főétel 90-130 BHT között mozog, ami kb. 730-1000 HUF), olyan helyi különlegességekkel kényeztetik a turistákat, amelyeket egy életre a szívünkbe/gyomrunkba zárunk. A rengeteg thai curry étel mellett próbáljuk ki a wokban sült húsokat, mert szokatlan, pikáns fűszerrel készítik azokat. Hallal csak egyszer próbálkoztam egy utcai árusnál, de számomra ízetlen volt. Ez persze ne vegye el senki kedvét, a komoly éttermekben biztosan jobb halétel kapható. Ha pedig desszert, ne hagyjuk ki a sült banánt, amelyet általában vaníliafagylalttal szolgálnak fel. Én annyira rákaptam erre az édességre, hogy már itthon is elkészítettem azóta. Kapható továbbá egy speciális fagylalt is, amelyet előtted készítenek el: az egész procedúra roppant érdekes, egy alulról hűtött platnira öntik a tejszínnel elkevert gyümölcsöket/aromát, majd egy kis lapáttal felkaparják, és voilà: már eheted is a hűsítő hengereket.
A strandok szépek és viszonylag tiszták. Sajnos a szemétkezelés gyerekcipőben jár, úgyhogy több helyen műanyag karikára helyezett fekete kukás zsákok csúfítják el a látványt. Az Andamán-tenger felől érkező szél nagy eséllyel szór majd homokot a nyugágyakra, de potom pénzért kapható mini seprű, úgyhogy semmi vész. Nem jártam be az összes strandot a Phuket-félszigeten, de a Karon Beach, a Kata Beach és a Banana Beach nagyjából hasonló élményt nyújtott: gyönyörű, puha fehér homok, tiszta, meleg tengervíz és HATALMAS hullámok, amelyek simán fellöknek, ha nem vigyázol. Érdemes a tengerparton kivárni a naplementét. Ez télen már fél hét körül megtörténik, néhány perc alatt lebukik a Nap a horizonton, de előtte még mindenféle színben pompázik az ég. Utána nyakadba veheted a várost – lehetőleg taxival, mert elég nagy távolságok vannak, de abszolút megfizethető tarifák.
Phuket pezsgő éjszakai életet kínál az ide látogatóknak. A vendéglátóhelyek döntő többsége melegbarát, így nem is feltétlenül szükséges kifejezetten meleg szórakozóhelyre menni a pároddal. A melegbárok többsége tematikus programokat kínál, érdemes ezeknek utánaolvasni, és ez alapján kiválasztani a legszimpatikusabbat. Népszerű a patongi YES! Bar, ahol időről időre utcai habpartit tartanak, de a legtöbben mégis a több évtizede működő BOAT Bart preferálják, amelynek egyedülálló hangulata még a heteroszexuális férfiakat is odavonzza. Aki pedig inkább a szállodai szobában Grindrezik, annak egy jó tanács: az MB nem egy érdekes szexuáis praktika neve, hanem a „money boy” rövidítése, úgyhogy vigyázzunk, nehogy egy rövid légyott után kellemetlen meglepetésben legyen részünk. A világ minden szegletéből látogatnak turisták a félszigetre, de akiknek a helyi pasik jönnek be, szép számmal találhatnak maguknak helyi „idegenvezetőt”.
Phuket és maga Thaiföld is páratlan élményt nyújt. Érdemesebb hosszabb időre menni, hogy beleférjen egy kiruccanás Bangkokba, ami nekem sajnos időhiány miatt kimaradt. Tapasztaljunk meg valami újat a tiszta, csilli-villi európai üdülőtelepek mellett, mert olyan tapasztalatokat szerzünk majd ebben a barátságos országban, amelyek egy életre elkísérnek majd minket.
Horváth Tamás