Horváth Áron közel 5 éve költözött ki Tel-Avivba a párjához. Habár a fővárosában, Jeruzsálemben az LMBT közösség komolyan ki van téve a konzervatív csoportok ellenszenvének, itt teljesen más a helyzet: a Tel Aviv Pride-on több százezren vesznek részt minden évben, a világhírű meleg izraeli DJ-kről nem is beszélve, akik az európai éjszakai életben sem ismeretlenek. Áront arról kérdeztük, hogy milyen volt beilleszkednie egy új közösségbe és milyen a melegek megítélése Izraelben.
Hogyan kerültél ki Izraelbe?
2009-ben egy meleg társkereső oldalon ismertem meg a páromat (ami ekkor még egy kevésbé bevett dolognak számított), Yoavot, akivel azóta is együtt vagyunk. Ő a tanulmányai keretében egy félévet külföldön kellett, hogy töltsön, és végül Budapestre esett a választása. Megérkezése második napján már randiztunk, a dolgok jól alakultak, így szépen lassan átköltöztem az ő lakásába. Kicsit kevesebb, mint fél év elteltével Yoav visszament Izraelbe, ekkor még a távkapcsolat mellett döntöttünk, majd körülbelül egy év múlva én is követtem őt.
Nehéz volt a beilleszkedés egy idegen országban?
Úgy gondolom, hogy a kérdésre valahol egyértelmű a válasz: beilleszkedni egy idegen országban nem könnyű, időt vett igénybe. A kiköltözésem után majdnem egy évet otthon töltöttem a lakásban. Rengeteg nehézségen kellett átmenni, megtanulni a nyelvet a lehető legkevesebb akcentussal, tömérdek papírmunkát elintézni, legalizálni a kintlétet. Amikor ez mind megvolt, új szakmai célokat találni, hiszen hiába a jól működő, harmonikus kapcsolat, ha nincs mit kezdened magaddal, annak valószínűleg nem lesz jó vége.
Először is úgy döntöttem, hogy az adott helyzetben a legésszerűbb dolog, amit tehetek, hogy folytatom a tanulást. Mint később kiderült, ez sem a legegyszerűbb választás volt. Az izraeli felsőoktatási intézmények gyakorlatilag semmibe vették a magyar érettségimet és nyelvvizsgáimat. Ezeket mind újra le kellett tennem.
Nem volt könnyű, és főleg a nyelvi nehézségek miatt viszonylag rossz eredményt értem el a kinti érettségin, de végül is bejutottam az egyetemre. Ma már ennek négy éve. Az elkövetkező hónapokban várható, hogy lediplomázok Közel-Keletre szakosodott nemzetközi kapcsolatokból és politikatudományból.
Hogyan kezelik a melegeket Izraelben?
Ez egy elég összetett kérdés. Összességében, úgy gondolom, hogy nagyon jól, bár való igaz, hogy a társadalom egy komoly hányada – durván negyede – nagyon vallásos. Ezek az emberek mélységesen elítélik a melegeket. (és a melegeken kívül mindenki mást is, aki tőlük eltér.)
A nem vallásos lakosság körében viszont teljesen elfogadott a melegség. Rengeteg meleg közéleti szereplő van. Az izraeli kormány bizonyos mértékben még törvényekkel is védi a melegeket a diszkrimináció ellen. Tel Avivban, ahol nem jellemző a vallásosság, teljesen elfogadott, hogy az azonos nemű párok kézen fogva sétáljanak az utcán, vagy hogy együtt vegyenek ki lakást, teljesen felvállalva azt, hogy itt bizony nem két lakótársról, hanem egy párról van szó.
Milyen a meleg élet Tel Avivban?
Tel Avivot a Közel-Kelet „meleg fővárosaként” is szokták emlegetni. Folyamatosan tele van meleg (és természetesen nem meleg) turistákkal. Hetente legalább öt-hat, külön a közösségnek szervezett buli van, de gyakoriak a melegbarát bulik is. Természetesen Budapesthez hasonlóan Tel Avivban is vannak meleg bárok. Kávézókról nem tudok, bár nem is tartom nagy szükségét, hiszen egy elfogadó társadalomban tényleg mindenki ott issza meg a kávéját, ahol csak kedve támad hozzá, akár egyedül van, akár a szíve választottjával.
Jobbnak látod a melegek helyzetét Tel Avivban, mint Budapesten?
Teljes mértékben. A jelenlegi helyzetből kiindulva sajnos nem vagyok benne biztos, hogy Budapest a közeljövőben elér ilyen mértékű nyitottságot.
Szerinted vissza fogsz valaha költözni Magyarországra vagy végleg kint maradsz?
Soha ne mondd, hogy soha! Bár valószínűleg az elkövetkező jó pár évet itt töltjük a párommal, de később talán Nyugat-Európában keresünk szerencsét, azt meg, hogy mi lesz öreg napjainkban, még kicsit korai lenne most találgatni.
Sáfár Krisztián
