Az interjú első felét legújabb magazinunkban olvashatjátok, amely online ezen a linken keresztül érhető el:
http://www.humenmagazin.com/humen-online/
H: Akkoriban mennyire lehetett melegnek lenni az egyetemen, mennyire lehetett tudni, hogy ki meleg?
A: Teljesen szabadon lehetett ezt a dolgot kezelni, sőt szerintem szabadabban, mint most. Azt mondják, hogy a 90-es évek elején nem volt szabadabb a felfogás, de valójában az volt. Úgy összességében értve is. Az emberek nyitottabbak, befogadóbbak, bizakodóbbak voltak. Jobban odafigyeltek a másikra, kevésbé voltak elkeseredve és szerintem akkor jobban is éltek, mint most.
H: Hogy kezdődött a zenélés, a DJ-karriered?
A: A Lokál után egymást érték a meleg helyek, volt, amelyik csak pár hónapig volt nyitva. De a Nagymező utcában megnyílt az Arizona nevű hely, ahol megismertem Gyöngyösi Tibort és tőle tanultam meg mindent. Ültem mellette és tátott szájjal figyeltem, hogy mit csinál. Ő bakeliten játszott és lenyűgözött az egész, de főleg az, hogyan kell egy egész estét felépíteni úgy, hogy ne akarjanak hazamenni a vendégek.
H: Mikor kezdtél el állandóan játszani?
A: Az Arizona után 1992-ben megnyílt az első Angyal a Szentkirályi utcában ahol akkor egy szőke hajú lány volt a DJ, akitől szintén sokat tudtam tanulni. Majd az Angyal költözött és 1993 nyarán, amikor már a Rákóczi úton volt, egy véletlen folytán kerültem a lejátszók mögé. Lady Dömper volt akkor az üzletvezető, így ő lett az első főnököm.
H: Ha jól tudom, az Angyalnak párszor költöznie kellett.
A: Igen, a Rákóczi útról 1995-ben átköltözött a Szövetség utcába, ahol elég sokáig működött, majd 2006-ban a Dohány utcában volt a búcsúbuli.
H: Végig ott játszottál?
A: Igen.
H: Emellett mást is dolgoztál?
A: Igen, több médiumnál, rádiónál, újságnál illetve zenei kiadónál is dolgoztam sok éven keresztül. Igazából heti hét napot dolgoztam, sokszor csak pár óra alvással. Számomra is meglepő módon ezt jól bírtam, de egy idő után a szervezetem jelzett, hogy ezt nem kéne folytatni és beteg lettem, így a diszkózáson kívül mindet abbahagytam. Elvégeztem egy gyógymasszőr tanfolyamot, de a válság miatt az nemigen jött össze.
H: A diszkózásban van kedvenc stílusod? Hogyan határoznád meg az „Alexx-stílust”?
A: Nekem nem az fontos, hogy milyen stílusú egy zene, hanem hogy megfogjon benne valami. Szeretem, ha egy zenében énekelnek és szép harmóniák vannak. Szerintem egyáltalán nem baj, ha az adott korszak aktuálisan futó előadóit játszom, hiszen minden kornak megvannak a nagyjai – régebben ilyen volt Madonna, Kylie Minogue, most pedig Lady Gaga vagy Rihanna. Vadászom a zenéket és sokszor kevésbé ismert számokat is játszom, amikre van, hogy jobban beindulnak, mint a nagy slágerekre.
H: Heteró helyeken nem is zenéltél?
A: Nem jellemző. 2001-ben megjelent egy mixlemezem, aminek volt egy országos promó turnéja heteró diszkókban és néha hívtak heteró bulikba zenélni, de ez annyira nem jött be nekem. Én meleg vagyok, meleg bulikban érzem igazán jól magam.
H: Mivel elég régóta jelen vagy a meleg világban, ezért nem maradhat el a kérdés, hogy mi a véleményed a Pride-ról. Kell-e, ki szoktál-e menni?
A: Anno az Angyallal az első Pride-okon is kint voltunk és utána még sok éven keresztül kamionnal is vonultunk, amin játszottam is. Régen a Pride egy buli volt, nem voltak kordonok, az emberek integettek nekünk és mindenki bulizott. Egészen addig kijártam, amíg nem kezdődtek a balhék, de az idén már újra kint voltam. És kell-e a Pride? Igen, kell! Sajnos sokan nem tudják, hogy valójában miről is szól a Pride, hogy milyen történelmi vonatkozása van ennek az egésznek. A legtöbb ellenzőnek azt tudnám javasolni, hogy nézzen utána, hogy miért is van Pride.
H: Neked is az a tapasztalatod, véleményed, hogy régebben a meleg közösség összetartóbb volt?
A: Alapvetően igen, de ennek talán az egyik oka, hogy régen nem volt internet, közösségi oldalak, és ha valakivel találkozni akartál vagy ismerkedni, akkor el kellett menni valahova, ki kellett mozdulni otthonról és az emberek személyesen beszélgettek, ismerkedtek, azaz személyesebb volt minden. De van remény. Remény mindig van!
HUMEN Team
