Vonulás itt, vonulás ott, beadvány itt, fellebbezés ott. A Mi Hazánk Mozgalom saját rendezvény bejelentésével próbálta ellehetetleníteni az idei Budapest Pride felvonulást – és a hírek szerint valamennyire sikerült is neki. De mi történt valójában? Ennek jártunk utána Szekeres Zsolttal, a Magyar Helsinki Bizottság jogászával, a Pride önkéntes jogi segítőjével, és Radványi Viktóriával, a Budapest Pride képviselőjével.
Egy kis háttér: április 25-én éjfélkor a Budapest Pride személyesen, a Mi Hazánk Mozgalom pedig online próbálta meg bejelenteni július 24-i rendezvényüket az Andrássy út-Madách tér-Tabán útvonalon, a szélsőjobboldali párt így akarta ellehetetleníteni az idei Pride felvonulást. A trollkodás először úgy tűnt, nem volt sikeres, a Budapest Pride boldogan jelentette be, hogy ők kapták meg a területet, ám a Kúria végül máshogy döntött, ami miatt végül a felvonulás eredeti útvonala is megváltozott. Minek vélhetjük a kompromisszumot? Valóban a szélsőjobb kezére játszott a Kúria? Hogyan változik a Pride útvonala? És valóban olyan nagy újdonságnak számít-e az, hogy a menet nem érinti az Andrássy utat? Kibogoztuk az ügyet.
Kicsit káosz érződik. Mik voltak a sajtó félreértései, melyek ide vezethettek?
Viki: Igen, mi is éreztük, hogy több független sajtóorgánumot összezavartak a szélsőjobboldal ferdítései és a Kúria jellemzően szűkszavú döntései. A jelenlegi (2018-as) gyülekezési törvény alapból nem egyszerű, és mindez még meg van spékelve a koronavírus alatt érvényben lévő kormányrendeletekkel. Pont ezért a mi munkánkat is számos önkéntes jogász segíti egész évben teljes erőbedobással, hogy el tudjunk igazodni a jogi helyzetek útvesztőjében és megfelelően tudjuk képviselni az érdekeinket, akiknek itt is szeretnénk megköszönni a kemény munkájukat.
A Budapest Pride először arról kommunikált, hogy sikerrel kicselezték a Mi Hazánk Mozgalom trollkodását. Végül úgy néz ki, mégsem ez történt. Nem lehetett sejteni akkor még, hogy a vitának koránt sincs vége?
Zsolt: Mindig arról kommunikáltunk, ami az adott jogi helyzet volt abban a pillanatban. A gyülekezési jog nagyon szoros határidőkkel operál. A bejelentést követően a rendőrségnek 48 órája van döntést hozni, amit 3 napon belül lehet megtámadni, amiről a Kúria 3 napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy egy bejelentett tüntetés “utóélete” jelentősen megváltoztathatja a helyzetet akár pár napon belül is.
A gyülekezési törvény szerint ha ugyanarra a helyszínre és időpontra többen jelentenek be egy tüntetést, azé az elsőbbség, aki hamarabb bejelenti azt. Ez a mi esetünkben gyakorlatilag másodperceket jelent. Abszurd, de tényleg 2-3 másodperc volt a perdöntő abban, hogy melyik helyszín kié lesz.
Ezért amikor azt mondtuk, hogy nincs jogvita arról, hogy kié az elsőbbség, alappal mondtuk, hiszen a rendőrség eredeti (és szerintünk jogszerű) álláspontja szerint ez így is volt. Novák Előd ugyanis kicsit túlbuzgó volt és tíz másodperccel éjfél előtt küldte be a saját tüntetését, ami viszont a rendőrséghez már éjfél után érkezett meg. Erre mondta később a Kúria, hogy ez így oké, és a határidőt magát is úgy értelmezte, hogy az Novák Elődnek legyen jó.
Azt talán lehetett sejteni, hogy a szélsőjobboldaliak bírósághoz fordulnak majd, de jogosan feltételeztük, hogy ez nem fog eredményre vezetni.
Annyiban viszont abszolút sikeresen cseleztük ki a szélsőjobboldalt, hogy az eredeti céljukat, vagyis a Budapest Pride Felvonulás teljes ellehetetlenítését nem érték el.
A hírek szerint végül egy kompromisszum született, aminek értelmében az idei Pride felvonulás a Madách tér-Tabán útvonalon lesz megtartva. A kompromisszum viszont sokak számára rossz ízű szó. Valóban muszáj volt ezt elfogadni, nem volt további jogi út?
Zsolt: Miután a Mi Hazánk alelnöke megnyerte a pert a Kúrián, a rendőrség nem tehetett mást, mint hogy “neki adja” az Andrássy út Oktogon előtti szakaszát. A Budapest Pride Felvonulás útvonalát érintő eredeti határozatot azért kellett visszavonni, mert abban még a miénk volt az Andrássy ezen rövid szakasza. Formálisan még ezt a határozatot is meg lehetett volna támadni, de az tény, hogy a rendőrség a Kúria ítélete alapján nem tehetett mást, mint amit tett. A Kúria pedig egyértelművé tette, hogy neki csak az számít, hogy ki mikor jelentette be a tüntetést. Szerintünk ez egy jogellenesen leszűkítő megközelítés, a Kúria ugyanis gyakorlatilag vaknak tettette magát a valós helyzettel szemben, ami az, hogy itt egy párt szervezett akció keretében, a szabályok rosszhiszemű kihasználásával próbált meg megakadályozni több tízezer embert abban, hogy élhessenek egyik alapvető jogukkal, a gyülekezési szabadsággal. A Magyar Helsinki Bizottság hamarosan publikálja a jogi véleményét ezzel kapcsolatban.
A Pride egyik kommentje szerint bár a Mi Hazánk Mozgalom több területet is lefoglalt, a tervezett felvonulásét nem. Miért volt akkor szükség kompromisszumra?
Zsolt: A Mi Hazánk vaktában lövögetéssel több, a Budapest Pride Felvonulás útvonalába eső helyszínt is eltalált. A rendőrség először úgy vélte (hangsúlyozzuk megint: alappal), hogy ezeket vagy megelőztük, vagy ők küldték be túl korán a tüntetéseiket, így elsőbbséget szereztünk a teljes útvonalra. Ezt követően azonban a Mi Hazánk alelnökének adott igazat a Kúria a rendőrséggel szemben, ami szükségszerűen azt eredményezte, hogy a Budapest Pride Felvonulás tervezett útvonalának első, rövid szakaszát mégsem mi kaptuk meg. Fontos tehát, hogy itt a szélsőjobboldaliakkal semmilyen kompromisszum nem született: a Kúria döntött a javukra egy erősen kifogásolható ítélettel, ami szükségszerűen kihatással van a Budapest Pride Felvonulás útvonalára is.
Mi magyarázza a rendőrségi döntés megváltozását? Sokan a kormány befolyására gondolhatnak… Mi történik ilyenkor jogilag?
Zsolt: Mivel a Kúria a rendőrséggel szemben a szélsőjobboldaliaknak adta az elsőbbséget, így a rendőrség nem tehetett mást, mint hogy visszavonja a Budapest Pride Felvonulás eredeti határozatát, hiszen abban még a miénk volt az Andrássy út egy rövid szakasza, amit a Kúria pedig a szélsőségeseknek ítélt. Azzal tehát nincsen baj, hogy a rendőrség visszavonta az eredeti határozatot és egy újat hozott, mert ilyenkor pontosan így kell eljárnia. Utólag derült ki ugyanis az eredeti határozatáról, hogy az – a Kúria szerint, amivel én mélységesen nem értek egyet – jogsértő.
Hogyan lehet bizonyítani, hogy ki jelentette be előbb a tüntetéseket, ha az egyik fél online adta be az igénylést, a másik pedig személyesen? Hogy tudott ebben a kérdésben győzni a szélsőjobb?
Zsolt: A gyülekezési törvény szerint tüntetést lehet online, ügyfélkapun és személyesen is bejelenteni. Ha egy hatóság átvesz valamit (legyen ez akár a rendőrség, akár a földhivatal) arról igazolást kell adnia, amin feltünteti, hogy azt mikor vette át. A különbség az, hogy az ügyfélkapus visszaigazolás másodperce pontosan meg tudja határozni ezt, míg a személyes átvételnél ez teljesen életszerűtlen lenne. Van, hogy egy törvényi szabályozás olyan problémákat vet fel a gyakorlatban, amiket a megalkotásánál előre nem lehetett látni. Az, hogy legkorábban a tüntetést megelőző 3 hónappal lehet egy tüntetést bejelenteni, és hogy ezzel így vissza lehet élni, pláne hogy személyesen és online is lehet tüntetést bejelenteni, egy ilyen probléma. Ilyenkor a bíróságoknak nagy szerepük van a joggyakorlat kialakításában, a vitás pontok feloldásában. Ez az, amit most a Kúriának sikerült nagyon elrontania.
Végül mennyire változik meg a vonulás útvonala? Mikor véglegesednek a tervek úgy, hogy abba már a Mi Hazánk Mozgalom se tudjon beleszólni?
Zsolt: Jogi értelemben a mostani állapotba már nem tudnak a szélsőségesek beleszólni. Fontos, hogy ha a Budapest Pride Felvonulás útvonalával kapcsolatban a rendőrség valamit elfogad, akkor abba másnak nincs beleszólása. A szélsőjobbosok sem a Budapest Pride Felvonulást érintő döntést támadták, hanem azokat a döntéseket, amiket a rendőrség az ő tüntetéseikkel kapcsolatban külön-külön mind meghozott.
Ami a leginkább nem tetszik az embereknek, hogy azt olvashatták a Telex cikkében, hogy a felvonulás “rövidebb lesz”. Ez nagyon azt sugallja, hogy a Pride valamilyen szinten vesztett és a Mi Hazánk Mozgalom korlátozta.
Zsolt: Megértjük ezt az érzést és elképesztően dühítőnek tartjuk, hogy a Kúria ilyen aktívan asszisztált a szélsőjobboldalnak ahhoz, hogy visszaélhessenek a gyülekezési jogukkal. Teljesen egyértelmű ugyanis, hogy az ő igazi céljuk nem a tüntetés, hanem az, hogy minket megakadályozzanak abban, hogy megmutassuk magunkat. Ezt a párt nyíltan be is ismerte. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja.
A felvonulás mellett azonban az elmúlt években elkezdtek érdeklődni a Pride hónap rendezvényei iránt is. Tavaly és tavalyelőtt számos eseményen megjelentek azzal a deklarált céllal, hogy ezeket ellehetetlenítsék, a közönséget megfélemlítsék. Egy-egy ilyen fellépés akár a közösség tagja elleni erőszak bűncselekményt is kimerítheti, ami egy gyűlölet-bűncselekmény, ezért kiemelt figyelmet fordítunk ezek biztonságára és a szervezők felkészítésére.
Viki: Emellett az elmúlt egy évben kialakult durva LMBTQ-jogi krízis miatt most lesz igazán fontos, hogy minél többen – LMBTQ emberek és támogatók – hallassuk a hangunkat, megmutassuk, hogy milyen sokan vagyunk, és szót emeljünk a diszkrimináció, az elnyomás és az igazságtalanság ellen. Reméljük, hogy a járvány megfékezése érdekében tett intézkedése lehetővé teszik majd, hogy az eredeti, július 24-ei dátumon tartsuk majd a Budapest Pride Felvonulást.
Igyekszünk ebben az évben is minél több olyan programmal – például civil faluval – megtölteni a Budapest Pride Felvonulást, ami a közösségi összefogást, az egymásra való odafigyelést és a szolidaritást erősíti. Idén is pályázatot hirdetünk, amiben olyan vidéken élő LMBTQ embereknek támogatjuk az útiköltségét és a szállását, akik aktívak a helyi közösségi életben, és másképp nehezen tudnák megoldani a Budapest Pride Felvonuláson való részvételt. Ebben az évben ismét kimagasló nemzetközi támogatásra számítunk, rengeteg diplomata jelezte már felénk a mély elköteleződését a magyarországi LMBTQ emberek jogi és társadalmi egyenlősége mellett, amit várhatóan egy közös nyilatkozattal fognak majd megerősíteni. Európa-szerte egyre több ország pride fesztiváljának lesz témája a lengyel és a magyar LMBTQ krízis, ez egyszerre teremt egyre több lehetőséget a kelet-közép-európai LMBTQ csoportok közti szerveződésre, és arra, hogy nyugat-európai pride fesztiválok kereteiben oszthassuk meg a tapasztalatainkat, akár a helyi döntéshozókkal közvetlenül. Nagyon örülünk annak, hogy egyre több ilyen felkérést kapunk, és egyre hatékonyabban működik az LMBTQ csoportok közötti nemzetközi szolidaritás.
Nagyon sokan kötik a Pride-ot az Andrássy úthoz. Mennyire van hatással a Pride hagyományaira vagy magyar történelmére az Andrássy út kiesése?
Viki: Az Andrássy úthoz hasonlóan sok szimbolikus budapesti helyszín játszik még fontos szerepet a Budapest Pride Felvonulásban. Aki rendszeresen jár a felvonulásunkra, tudja, hogy minden évben új útvonalat találunk ki, így az Andrássy út is hol bekerül, hol nem. Ennek több oka is van: mivel már huszonhatodjára szervezzük meg a Budapest Pride Felvonulást, fontos szempont, hogy azoknak a “veteránoknak” is újszerű és innovatív tudjon maradni a felvonulás, akik a kezdetek óta velünk vonulnak, és végignézték, hogyan nőttünk párszáz fős menetből húszezer fős tömeggé. Az általunk használt tiltakozási formákban fontos szerepet játszik a kreativitás, és szeretünk ennek az útvonal megtervezésében is teret adni. Valamint számtalan kérés is érkezik hozzánk minden évben az útvonalat illetően a közösség tagjaitól, amiket igyekszünk belekalkulálni a menetbe.
Fontos épületek, terek, hidak, zöldfelületek közelsége, civil falu és színpad – ezek mind közrejátszanak az útvonal kialakításakor. Azt is szeretjük, hogy sok rendszeres pride-ra járónak van már kedvenc útvonala vagy vonulási helyszíne, igyekszünk ezek közül minél többnek teret adni. A Budapest Pride Felvonulás egyik fő célja, hogy hidat építsen a többségi társadalom és az LMBTQ közösség közé, és hogy megmutassuk, hogy milyen sokan állunk ki a társadalmi igazságosság és az egyenlőség mellett, ezt a célt is segíti a folyton változó és megújuló útvonal.
Mit üzentek a közösségnek? Mi lesz az idei Pride-dal?
Zsolt: Én azt üzenem, hogy bár dühítő, ahogy a Kúria eljárt, de ezt a dühöt használjuk fel arra, hogy közösen lépjünk fel az LMBTQ embereket ért jogfosztások ellen. A 33-as cikk, az örökbefogadási törvénymódosítások, az Alaptörvény módosítása és a kormánypárti propaganda jó ízléstől teljesen mentes cikkei, adásai mind komoly támadást jelentenek a közösségünk tagjainak emberi méltósága ellen.
Rég nem volt ennyire fontos, hogy minél többen legyünk ott nem csak a Budapest Pride Felvonuláson, hanem előtte az egy hónapos Budapest Pride fesztivál programjain is, és küldjünk egyértelmű jelzést a homofób és transzfób politikusoknak és zavargóknak: a gyűlöletnek nincs helye ebben az országban. Emellett bátorítunk mindenkit arra, hogy találja meg, ő hogyan tud a maga módján aktivista lenni és tenni a közösségért. A civil szervezetek sok dolgot megtesznek, de a kapacitásuk véges. Én bízom a jó érzésű, tenni akaró emberek erejében, és hiszek abban, hogy csak együtt tudunk igazán erősek lenni. Együtt vissza tudjuk venni a jövőnket.
Kanicsár Ádám András
Instagram: @kanicsar
