Kedves olvasó, ne ijedezz! Nem német nyelvlecke következik. Korábban már írtunk különböző tematikájú útvonalakról, mint például a Játék-út, a Grimm testvérek meseútja vagy épp a Luther-út. Ezek a turistaútvonalak gyöngyként fűzik fel tematikusan Németország különböző helységeit. Ilyen a Román stílus útja is, amit a romanika útjának is nevezhetnénk, és amelynek magyar vonatkozásai is figyelemre méltóak.
A román stílust a rómaiak művészetéből eredeztetik, innen az elnevezés is, illetve jó néhány elem: a dongaboltozat, a félköríves ajtók és ablakok, a vastag falak, a viszonylag sematikus ábrázolás, illetve a bibliai jelenetekkel díszített úgynevezett kocka oszlopfők.
Első állomásunk az út központja, Magdeburg. Az egykor unalmas és szürke NDK-s település, amely az Elba két partján terül el, mára színes, nyüzsgő diákvárossá és kulturális központtá vált. Színességet garantálja a város főterén épült Zöld Citadella, amit az osztrák mester, Friedensreich Hundertwasser álmodott meg. Jól megfér mellette Szász-Anhalt tartomány barokk stílusú miniszterelnöki hivatala. Vele szemben található Németország egyik legkorábban épített gótikus katedrálisa, melynek méretei a kölni dóméval vetekednek: az épület Nagy Ottó császár egykori rezidenciája és saját alapítású temploma helyén áll. Így kerülhetett a dómba az Ottó-kori keresztelő medence, valamint itt található a nagy császár és feleségének sírja is. Ma evangélikus püspöki székhely a templom. A város másik román emléke az Unser Lieben Frauen kolostor egykori épülete (11-13. század), ami a ’90-es évekig az enyészeté volt, majd felújítva hangversenyek és kiállítások otthonává vált.
Közel egy órás utazás után Halberstadt kis városába érünk, a Harz kapujába, ahol futó pillantást vethetünk a reneszánsz kori városházára, oldalában az elmaradhatatlan Roland-szoborral, ami minden német városban megtalálható. A város egykori gazdagságáról hatalmas templomai mesélnek: a gótikus Szent István-dóm figyelemre méltó kerengőjében található a kincstár, ahol Károly-kori egyházi tárgyak reprezentálják a román stílust. Bár a második világháborúban a város túlnyomó része megsemmisült, csodával határos módon megmaradt a Domplatzon álló négytornyú Liebfrauenkirche 12. században épült román tömbje. Belépve egyszerű ívek, puritán fehér falak és berendezési tárgyak fogadnak.
Utunk több évszázados favázas házak közt folytatódik, hogy aztán a 14 kilométerre lévő Quedlinburgba érjünk. Ha Halberstadtot fájó szívvel hagytuk el, itt a szívünk megenyhül és az állunk leesik. Nagy mázlija volt a városnak, hisz sem tűz, sem háború, sem kommunista építkezések nem tettek benne kárt, és 1994 óta a világörökség része. Quedlinburg a 10. századtól királyi szálláshely, illetve a 12. századig birodalmi gyűlések helyszíne volt. A Schlossbergről nemcsak gyönyörű a panoráma, hanem itt található az a 12. századi bazilika is, amelynek altemplomában I. Henrik német király és felesége nyugszik. Kincstára felbecsülhetetlen értékeket rejt. Sétánk innen a Münzenbergre vezet, ahol az egykori királyi szálláshely helyén épült román bazilika romjait tekinthetjük meg a város egy másik látképével együtt.
Innen Merseburgba vezet az utunk – ez már a Saale-folyó vidéke, ami nemcsak egyetemvárosáról és kastélyairól, de borairól is híres. Dómját I. Henrik kezdte építeni 931-ben négytornyos csarnoktemplomként, amit később gótikus stílusban átépítettek. A templom kincstárában érdemes egy pillantást vetnünk a német pogányság írásos emlékére, az úgynevezett merseburgi sorokra. Az innen félórányira lévő Naumburg román-gótikus temploma jól példázza a két stílus közti átmenetet, vezetőnktől pedig azt is megtudhatjuk, hogyan alakult a Jézus-ábrázolás a romanikától a gótikán keresztül a reneszánszig.
Utolsó állomásunkhoz közeledve érdemes egy kis kitérőt tenni Goseckbe. Az itt álló egykori román kolostort és bazilikát a reformáció után kastéllyá alakították át. Ma egy igen lelkes középkori zenével foglalkozó közösség él a falak között és újítja fel az épületet lépésről lépésre. A vezetőjük rögtönzött énekes bemutatója után Árpád-házi Szent Erzsébetről is megemlékezik és ezzel már csaknem utunk végéhez értünk. A végső állomás, Freyburg nemcsak borászatairól híres település, ahol feltétlenül meg kell kóstolni a helyi fehér nedűt, de a 11. századi Neuenburg-kastélyról is, ahol életében több alkalommal is megfordult Szent Erzsébet, akit ma is igen nagy megbecsülés övez.
Régi mesék, gyönyörű épületek, hangulatos városkák, lankás vidékek és gyönyörű középkori dallamokkal kísért vendégszeretet – ezt kaphatjuk Szász-Anhalt tartomány Román-útján.
Attys
További információk:
www.germany.travel
www.quedlinburg.de
www.merseburger-dom.de
www.sale-unstrut-tourismus.de
www.winzervereinigung-freyburg.de
