A Másik életem című film főhőse, a 20 éves Ariel varrónő egy gyárban. Szorgalmasan és nagy odafigyeléssel dolgozik, úgy tűnik, meg is becsülik, de a félénk és visszahúzódó lány valamiért mégis kívülállónak érzi magát. Otthon sincs minden rendben, mert bár barátja, Carlos odavan érte, a szex rettentően fájdalmas számára, ezért rákbeteg édesanyja, Dolores tanácsára gyerekkori orvosához fordul. Clemencia doktornőtől megtudja, hogy szűk a hüvelye, amire ugyan vannak gyógymódok, de sokkal jobbra ne számítson, legfeljebb a fájdalom fog enyhülni valamelyest. Megváltozik a helyzet, amikor új kolléganő érkezik a varrodába, és Ariel azon kapja magát, hogy vonzódik a rámenős Anához. A munkahelyen nem nézik jó szemmel az egymáshoz való közeledésüket, ami konfliktushoz vezet, és a lányt arra készteti, hogy alaposabban járjon utána, miért is érzi magát másnak, mint a többiek.
Ariel interszexuális, azaz olyan biológiai nemi jellegzetességekkel rendelkezik, amelyek nem sorolhatóak be egyértelműen a férfi vagy női kategóriába, illetve mindkettőnek megfelelnek. Az interszex emberek gyakran néznek szembe megbélyegzéssel vagy diszkriminációval – gyakran születésüktől fogva, ez pedig szélsőséges esetben csecsemőgyilkossághoz, elhagyáshoz, megbélyegzéshez vezethet. A csecsemőket vagy gyerekeket – akárcsak Arielt – sokszor műtétnek vetik alá, hogy társadalmilag elfogadott nemi jegyekkel rendelkezzenek. Mivel ez egy egész életen át tartó testi és lelki károkat okozhat, ez az emberi jogok megsértését jelenti, és több ország, például Málta és Görögország törvényileg tiltja az interszex emberek hátrányos megkülönböztetését.
Patricia Ortega, akinek ez az első rendezése, a nők szerepével és testével szembeni társadalmi elvárásokról szeretett volna filmet forgatni. Az interszex emberek életét akarta jobban megismerni és megismertetni, akiknek szembe kell szállniuk a társadalmi elvárásokkal, hogy elnyerjék testi önállóságukat és szexuális szabadságukat. Találkozott egy interszex venezuelai lánnyal és rájött, hogy ez a téma nincs társadalmilag megvitatva. Hogy jobban megismerje az interszexualitást, különböző nemzetközi csoportokkal vette fel a kapcsolatot és az innen hallott történeteket használta fel a filmjéhez. A főszereplőt nem véletlenül hívják Arielnek, ami a spanyolban férfi és női név is lehet. Amikor édesanyjánál rákot diagnosztizáltak, a forgatókönyvírást egyfajta terápiának használta, így vált a cselekmény sokkal személyesebbé és meghittebbé. Érdekes az ellenét a gyerekkorában akaratán kívül megcsonkított Ariel és a rákbeteg Dolores között, akinek a mellét kellett eltávolítani – de már felnőttként, ismerve a körülményeket.
A filmet többen az argentin XXY-hoz (2007) hasonlítják, ám amíg annak főszereplője, Alex gondjait nem ismerjük, itt már az elején „lelövik a poént”, amikor interszex emberek mesélnek magukról. Számomra ezek az interjúk, majd csoportos beszélgetések, melyekbe egy idő után Ariel is bekapcsolódik, dokumentarista jelleggel ruházzák fel a cselekményt, megadva a látottak hiteleségét, és szerencsére egyáltalán nem ölik meg a feszültséget. Mi, nézők már tudjuk azt, amit a főszereplő még nem, jelen esetben ebből fakad a feszültség.
A film jellegzetesen latin-amerikai: drámai hangvételű, lassan kibontakozó, a mondanivaló képi megjelenítését tekintve erőteljesen művészi és kismillió rejtett utalást tartalmaz. A középpontban a test és a nemiség, egészen pontosan az ehhez köthető társadalmi elvárások állnak, szemben az egyén problémájával, vágyaival, kétségeivel. A formás, erős nemi jellegeket magukon viselő kirakati öltöztetőbábuk újra és újra felbukkannak a kislányos kinézetű Ariel ellenpólusaként. A varroda ugyancsak szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen a ruházkodás, az öltözködés ugyancsak a nemiségről és a társadalmi elvárásoknak való megfelelésről szól. A műpénisz Clemenica doktornő által előírt használata nem oldja meg a problémákat, ez a fajta behatolás nem hozza el a szexuális szabadságot, nem jelent önrendelkezést a testünk felett és nem teszi „hivatalosan” is nővé Arielt.
A fények, tükrök, színek használata és a zene, a testek elhelyezése a térben, a gesztusok, dialógusok, összenézések teszik művészivé és elgondolkodtatóvá. A képi megjelenítés megtöri a látványt, ami egyben az Arielben zajló lelki folyamatokra is utal. Elsőfilmnek ugyanakkor nehéz téma, így gyakran a szépségével feledteti a bizonytalanságot és a következetlenséget, miközben egyértelmű kritikát fogalmaz meg a mai Venezueláról, ideértve a homofóbiát.
Az interszexualitás már csak azért is érdekes téma, mert egyes vélemények szerint nem is kapcsolódik szervesen az LMBTQ-hoz, mivel nem az egyén nemi identitását vagy szexuális irányultságát írja le, hanem a testi állapotát. Ezek az emberek leírhatják magukat férfinak, nőnek, transzszexuálisnak, mint ahogy hetero- vagy homoszexuálisnak is. Tekintettel arra, hogy az LMBTQ aktivizmus általánosságban küzd az olyan emberek jogaiért, akik az elvárt bináris biológiai vagy társadalmi nem normákon kívül esnek, valahol mégiscsak megvan a kapcsolódási pont.
A hosszú évek óta tartó venezuelai gazdasági és politikai válságot a filmgyártás is megszenvedte, a Másik életem forgatása még 2015-ben kezdődött, de a hiperinfláció és az utcai zavargások közbeszóltak. (Ez volt az utolsó film, ami még állami támogatáshoz jutott). Végül kolumbiai részvétellel, valamint közösségi és alapítványi támogatások révén készülhetett el, de az áramellátásban felmerült problémák miatt nem tudták bemutatni a mozik. 2018. októberében debütált Spanyolországban a Valladolidi Nemzetközi Filmhéten (Seminci), majd bemutatták Kubában, Mexikóban, Tajvanon, az USA-ban, Franciaországban és más, latin vagy LMBTQ tematikájú filmfesztiválokon. A madridi LesGaiCineMad filmfesztiválon elnyerte a zsűri legjobb rendezésért járó díját, a dominikai Santo Domingoban megrendezett OutFest filmfesztiválon pedig Lucia Bedoya színészi teljesítményét díjazta a zsűri, de számos más jelölést és díjat is magáénak tudhat. Hazájában, Venezuelában 6 kategóriában nyert, így érthető, hogy az ország ezt nevezte a legjobb nemzetközi film kategóriában a 2020-as Oscarra. Végül nem válogatták be a szűkített listára, de már így is kész csoda, hogy idáig eljutott.
Hujber Ádám
Elérhető az HBO GO kínálatában. Próbáld ki 7 napig ingyen!
