Curiosa: kíváncsiság, különösen erotikus vagy pornográf tartalmú képek és dolgok iránt.
Párizs, 1890-es évek. Pierre (Niels Schneider – Egy ország, egy király; Rossz versek) és Henri régi barátok, ám mindketten ugyanabba a nőbe, mentoruk csinos és pimasz lányába, Marie-ba (Noémie Merlant – Egy őrült pillanat; Emlékek őrzői) szerelmesek. Marie a jobb anyagi helyzetben lévő Henrihoz megy feleségül. Nem sokkal később férjétől elhidegülve már Pierre-hez menekülne, aki ekkortájt vérmes algériai barátnőjében és az erotikus fotózásban leli örömét. Vég nélküli, izgalmas, ugyanakkor veszélyes macska-egér játék veszi kezdetét a szexuális kiteljesedés és szabadság jegyében.
Lou Jeunet 25 éve ír és rendez a televízió számára, és számos elismerést tudhat a magáénak. 1986-ban diplomázott, majd Roman Polanski Őrületének (1988) forgatókönyvírója volt; Gérard Brach mellett gyakornokoskodott, aki az írásra biztatta. Különböző szervezetek tagjaként a női filmesek érdekeit képviseli. A Pajzán kíváncsiság az első nagyjátékfilmje, emellett készített egy díjnyertes rövidfilmet is Le Beau Pavel (1994) címmel. Az írás mellett pedig a fotózás a másik szenvedélye,
A rendezőnőt régóta foglalkoztatta Pierre Louÿs és Marie de Régnier viszonya. Pierre Félix Louis (1870–1925) francia költő és író főként klasszikus és leszbikus témájú írásairól ismert. Irodalmi munkásságáért megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét. Szoros barátság fűzte a Nobel-díjas íróhoz és melegjogi harcoshoz, André Gide-hez (1869–1951), erotikus írásait pedig a kor legnevesebb művészei illusztrálták, köztük a magyar származású Willy Pogány. Műveit az Egyesült Államokban elsőként létrejövő leszbikus szervezet, a Daughters of Bilitis (1955) is méltatta. Marie de Régnier (1875–1963) író- és költőnő Gérard d’Houville írói álnéven publikálta műveit. Irodalmár apja révén a huszadik század eleji Párizs kulturális életének minden jelentősebb alakja megfordult a házukban. Bár feleségül ment Henri de Régnier költőhöz, számos szeretője volt, Pierre nevű fiának apja állítólag maga Pierre Louÿs (aki egyébként a gyerek keresztapja is volt).
Jó viszonyt ápolt leszbikus kolléganőivel is, így az a beszéd járta róla, hogy a szebbik nemet sem veti meg. Korának egyik legtehetségesebb írójaként tartják számon, több díj és elismerés birtokosa. Meztelen alakja rengeteg festményről és fotográfiáról köszön vissza. Lou azonnal beleszeretett Marie történetébe, a levelek, versek, egyéb írások és fényképek százaihoz hozzáférve egy fiatal és modern hősnő képe rajzolódott ki előtte. Mivel a Marie által írt levelek eltűntek (valószínűleg elégették), ezért megpróbálta elképzelni a viszonyt az ismert életrajzi elemek köré szabadon felépítve, a szenvedély intenzitását és a gyilkos humort megmutatva. Pierre szemszögéből nyit, majd fokozatosan átmegy Marie-éba, aki a férfi mellett ismeri meg a szexualitásban és a fényképezésben rejlő erőt, lehetőségeket.
Nem egy átlagos lány, megmutatja az arcát, belenéz a lencsébe, pózol, irányít és eljön a pillanat, amikor ő akarja fényképezni a férfit. Nem tárgya, nem eszköze senkinek, modern nő, akinek minden adottsága és tehetsége megvan a szabadsághoz. Pierre gyűjtőszenvedélyének tárgyai a nők, akiket trófeaként konzerválhat és az elsők között vesz Párizsban privát használatra fényképezőgépet. Marie számára tehát nem az algériai barátnő, Zohra az igazi ellenfél, hanem ezek a fényképek. A filmben erősen jelen van a századforduló dekadenciája és a határokat egyre jobban kitoló szexuális szabad(os)sága, a kíváncsiság és a fotográfiában rejlő lehetőségek, a pillanat megélése és megörökítése, a fiatalság, a vágyak és örömök konzerválása.
A Pajzán kíváncsiság nem történelmi rekonstrukció, sokkal inkább a korszak hangulatát idézi meg annak színeivel és fényeivel (és tapétáival). A díszletek, a jelmezek és a háttérben az Eiffel-torony diszkójátéka modernséget kölcsönöznek a történetnek, Párizs dinamizmusa és a felkorbácsolt érzelmek a lüktető elektronikus zene kíséretében kelnek életre. Sajnos a két főhős egyáltalán nem válik szimpatikussá, ahogyan unfair játékot űznek egymással és a férjükkel, a barátnőjükkel. Levelezéseik, műveik és a fényképek tartalma szöges ellentétben áll felszínességükkel: nem látunk mély érzelmeket, mintha mindig ugyanazokat a köröket futnák, amikor éppen szükségük van a másikra és egy idő után mintha ezek a találkák is kizárólag anyaggyűjtésre szolgálnának számukra egy újabb mű megírásához.
Horváth Ádám
Pajzán kíváncsiság (Curiosa)
francia erotikus dráma, 107 perc, 2019
16 éven aluliaknak nem ajánlott
Rendező: Lou Jeunet
Szereplők: Niels Schneider, Noémie Meriant, Camélia Jordana
Forgalmazó: Vertigo Média Kft.
Bemutató: 2019. július 4.
