Politológus, politikai elemző. Szinte naponta látjuk a tévében, gyakran publikál és saját közösségi oldalán sem fogja vissza magát, ha valamiről véleménye van. Ebben a hónapban Ceglédi Zoltánnal beszélgetünk.
Miért pont a politológia, a politikai elemzés a választott területe?
Mert a legnagyobb erőkkel foglalkozik. A legkisebb és a legnagyobb szervezett emberi közösségek legfontosabb döntéseit egyaránt valamilyen politikusok hozzák – még ha nem is mindig nevezzük így őket. Egyszemélyi vezető vagy testület: a csúcson mindig politikusok ülnek. Akkor is, ha a társasház lakói által választott intézőbizottsági elnökről, és akkor is, ha a parlamenti mandátumok többségét megszerző párt vezetőiről van szó. Engem pedig mindig is az érdekelt, hogy a fontos dolgok hogyan dőlnek el, miként prognosztizálhatók, milyen szabályszerűségeik vannak. Azért vagyok politikai elemző, mert a szerintem legfontosabb dolgokkal, a legfölsőbb erőkkel szeretek foglalkozni.
A médiaszereplés tudatosan vagy véletlenül jött?
Háttérember voltam, a kollégáimat készítettem fel a szereplésekre, kampányokat terveztem, kommunikációs tanácsadással foglalkoztam. Aztán 2010-ben, egy májusi hajnalon az akkori munkahelyem stratégiai igazgatója sokadjára volt kénytelen lemondani egy tévészereplést, és én ugrottam be helyette. Tét nélkülinek tűnt a dolog, beültem a kamera elé kócosan, egy piros, kapucnis felsőben, és az ott megszokott, sokszor „vonalas” elemzés helyett egy másfajta hangon szólaltam meg. Az adás után kölcsönösen úgy ítéltük meg, hogy ezt érdemes folytatni.
Mondhatjuk, hogy kicsit „megmondóember” és a társadalom képébe vágja, amit gondol?
Évekkel ezelőtt még reálisabb lett volna egy ilyen jellemzés, de hosszú ideje tudatosan kivonom magam a gladiátor-játékokból. Egy tévés üvöltözésnek semmi önértéke nincs a szerepükbe ragadt, ellenoldali közszereplőkkel. Másfelől pedig ma egyre nagyobb, jogos igény van a társadalomban a konszolidáltabb, megoldásokat is tételező üzenetekre. Nekem egyébként sem en bloc a társadalommal van vitám, hanem azokkal, akiknek bármilyen poszton képviselniük kéne az embereket. Nekik meg vastag a bőr a képükön, bírják.
Rendszeresen kiáll az LMBT jogok és az elfogadás mellett? Ez úgymond „kötelesség” a hivatása miatt, vagy személyes kapcsolata is van LMBT emberekkel?
Mindenkinek van személyes kapcsolata LMBT emberekkel, legfeljebb nem mindenki van ennek tudatában, mert az érintettek nem bíznak meg benne. Elemzőként pedig a számokból indulok ki: minden nyolcadik-tizedik polgártársunk a heteroszexuálistól eltérő preferenciákkal bír. Ez ignorálhatatlan tény és tömeg. Liberálisként vallom, hogy mindenkinek joga van a szabadsághoz – de mindez már a konzervatív politikában is evidencia.
Kimondhatjuk, hogy a magyarok nem a legelfogadóbbak. Mi lehet ennek az oka?
Elsősorban az, ha ezt nem csupán kimondják, de örök evidenciaként is fogadják el azok, akiknek dolguk lenne változtatni. A magyarok, mint minden más nép, olyanok, amilyenné teszik őket. Márpedig a magyar közéletben nincs feltétel nélkül és következetesen az LMBT-emancipációt képviselő, releváns melegbarát erő. A magyarok akkor lesznek elfogadóbbak, ha erre kérik és tanítják őket azok, akikre hallgatnak. Nem hiszek azoknak, akik szerint „még nem kész” a magyar társadalom például az azonos neműek házasságára. Kamu. Még mindig kocka Ladával járnánk, kurblis telefonon beszélnénk, és Facebook-üzenetek helyett postai táviratot küldenénk egymásnak, ha csak az elmúlt huszonhat év változásait akartuk volna annak a tesztnek megfeleltetni, hogy milyen változásra „készült már fel” a magyar társadalom.
„A gyerekednek szüksége van meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű hősökre is” írásában nem éppen finoman mondja el a véleményét. Miért született ez az írás, és vajon átment az üzenete?
Olcsó népszerűséget hajhászó, a legotrombább homofóbiát szító írások és nyilatkozatok sorát szemlélve jutottam arra, hogy a sunnyogó, mellébeszélő közszereplők helyett is megmutatom, milyen az, amikor (szerintem) beleállunk őszintén egy kérdésbe. Az üzenet annyi volt, hogy ne rezzenj össze a buzizóktól – ezt igyekszem erősíteni mindig.
Szerző: BéZé
