Soha nem tudni, mi történik a következő pillanatban. Erről szól az improvizációs színház. A közönség kitalál egy alaphelyzetet, majd a színészek a kapott információk alapján belekezdenek a játékba, egymást érik a fordulatok, egyre jobban megismerjük a szereplők élethelyzetét. A Momentán Társulat ősszel tűzte műsorára a meleg párkapcsolatokat boncolgató Fiúk Ketten című produkcióját Bódy Gergő és Rada Bálint szereplésével.
Miért érdekes személy szerint nektek részt venni ebben az előadásban?
Bódy Gergő: Számomra elsősorban a párkapcsolati játszmák a nagyon izgalmasak. Teljesen mindegy, hogy heteró vagy meleg viszonyról van szó. A Momentán Társulat Ketten címmel évekig játszott heteró párkapcsolatokról is előadást. Pontosan attól izgalmas a dolog, hogy megmutatjuk, a melegek között is ugyanúgy működnek a párkapcsolati viszonyok, annyi különbséggel, hogy itt két fiú alkotja a párt. Ugyanakkor nekik is ugyanazok a boldogságaik, félelmeik és gondjaik, mint mindenki másnak. A társulatunk a megalakulásunk óta, 12 éve azt hirdeti: az improvizáció a szabadságról, a kíváncsiságról és a nyitottságról szól. Azt gondolom, ha ma Budapesten dolga valakinek meleg kapcsolatokról is előadást készítenie, azok mi vagyunk.
Hogyan álltatok össze pont ti ketten erre a produkcióra?
Rada Bálint: Húsz éve ismerjük egymást Gergővel, még Földessy Margit színiiskolájában találkoztunk. Magam évek óta kapcsolatban állok a társulattal, vendégként szoktam játszani velük. Gergőben merült fel az ötlet, hogy hozzanak létre egy meleg párkapcsolatokról szóló előadást is. Aztán egyszer csörgött a telefonom.
Mennyi ideig gondolkoztál a felkérésen?
RB: Egy percig sem.
BG: Meg is lepődtem ezen.
RB: A játék foglalkoztatott, hogy létrehozhatunk egy egyfelvonásos kamaradrámát. Nagyon vonzó volt számomra, hogy másfél órát önmagunknak, kettőnknek kell megoldanunk, egyszerre szórakoztatnunk és elgondolkoztatnunk a közönségünket.
BG: Egy ilyen városban és társadalomban, ami egyre feudálisabb, bezárkózóbb, gyűlölködőbb és rasszistább, alapvető feladatunk létrehozni egy ilyen előadást. Mondhatni, missziónk is.
Az improvizáció miatt mennyire szükséges ismernetek egymást ahhoz, hogy tudjatok egymásból és egymásra reagálva játszani?
RB: Alaposan. Véleményem szerint a próbák alatt könnyen egymásra is hangolódtunk, közös gondolatiságba, ritmusba kerültünk.
BG: Nem azt kell tudnunk egymásról, hogy mi volt például a másik óvodai jele. Játszanunk, gondolkoznunk kell tudnunk közösen, jól és megfelelő ritmusban.
Mennyire szokott meglepni a közönség benneteket a témák felvetésekor? Melyek a leggyakoribb ügyek, kérdések?
RB: Ha belegondolunk, nincs sok alaptéma: házasság, gyerekvállalás, a szerelem viszonya a karrierhez, a családhoz és a barátokhoz. Inkább az lep meg bennünket, miként csavarják meg ezeket a nézők extra információkkal. Sokkal vadabb, extrémebb helyzeteket tudnak ők kitalálni, mint amilyenek nekünk eszünkbe jutnának.
BG: Én személy szerint arra voltam kíváncsi, hogy a meleg közönségtől meleg témákat fogunk-e kapni főleg (coming out, HIV, gyerekvállalás) vagy a legáltalánosabb párkapcsolati kérdéseket. Azt tapasztaljuk, fele-fele ezeknek az aránya. Sokan dobják fel az előbújást és a gyerekvállalást is.
Mennyire kell játszóként a meleg élet specialitásait ismernetek? Bálint például többször formált már meg a hétvégéit egyhuzamban az Alterego-ban töltő fiút.
BG: Folytattunk előtanulmányokat. (nevet) Abszolút tisztában kell lennünk a meleg világ fogalmaival, helyszíneivel, szokásaival. Az előadás óta hatványozottabban tájékozódunk, olvasunk cikkeket, hiszen sokféle helyzetbe belekerülhetünk a játék során. A próbákra sok meleg ismerősünket és barátunkat hívtuk el, mondják meg, mennyire szól róluk, mi hiányzik számukra az előadásból.
Mondhatjuk, hogy hiánypótló az előadásotok?
BG: Habár egy kétmilliós városban élünk, ha melegként kikapcsolódni vagy szórakozni szeretne valaki, néhány báron kívül nem sok specifikus helyre tud elmenni. Remélem, hogy a mi előadásunkon a meleg színháznézők kicsit komfortosabban érzik magukat, mint bármelyik másik színházban, hiszen nálunk abszolút róluk van szó. Talán emiatt jobban fel is tudnak oldódni.
Kikkel találkoztok a nézőtéren?
RB: Változó, minden este mások az arányok.
BG: Nagyon sok szingli meleg srácot kísér el egy barátnője. Jönnek meleg párok és társaságok is nagy számban, a nézőtér körülbelül negyedét pedig heterók töltik meg. Aki nyitott és eljön hozzánk, azzal szembesül, hogy az eljátszott helyzetek velük és a barátnőjükkel, feleségükkel ugyanúgy megtörténhetnek. Sok meleg nem szereti a homoszexualitás szót, mert a szexualitásra utal. Az előadásunkkal mi is deszexualizáni kívánjuk a párkapcsolat témáját. Szeretnénk, ha meglátná mindenki, a melegek életének 95 százaléka ugyanolyan, mint bárki másé.
RB: Alapvetően a közös útjárásról szól az előadásunk, arról, hogy két ember miként viszi együtt az életét.
Minden alkalom abból az alaphelyzetből indul, hogy kétéves a párkapcsolatotok, abba érkezik egy fordulatot hozó információ. Ugyanakkor a melegek jelentős része folyamatos és végeláthatatlan keresésben van. Ezzel a jelenséggel szeretnétek-e, terveztek-e foglalkozni?
RD: Színpadi szempontból az előző az egyszerűbb szituáció. Az ismerkedés fázisában az elhangzó mondatok még nem tudnak annyira fájni, pár nap vagy hét mögött még alig van küzdés. Sokkal hasznosabb az estek szempontjából, ha két olyan embert veszünk górcső alá, akik sok mindenen keresztülmentek már együtt.
Gondolom, a tét nagyságán van a hangsúly.
BG: Két év után már van éle az odaszúrásoknak. Az ismerkedés során még nem kell teljesen őszintének lenni. Olyan emberekről szeretnénk beszélni, akik nagyon komoly élethelyzetbe, komoly döntés elé kerültek. Azért, mert már közös múltjuk van. Persze nem zárjuk ki, hogy egyszer témánk lesz az ismerkedés is, az improvizáció sok mindent megenged, akár azt is, hogy a pár visszaidézze a megismerkedésük történetét.
Előadás után találkoztok „aha” élményekkel a közönség részéről?
Mi a helyszínen csak félmondatokat hallunk a nézőktől. Ugyanakkor azt reméljük, hogy a villamosmegállóig vagy akár hazáig is a felvetett témákról beszélgetnek azok, akik nálunk, velünk töltötték az estét.
Csicsely Zoltán
További információ: www.momentantarsulat.hu
