Az Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága június 30-án úgy döntött, hogy a vállalkozások jogszerűen diszkriminálhatják az LMBTQ embereket.
A bíróság 6-3 arányban adott igazat az amatőr honlaptervezőnek, a coloradói Lori Smith-nek, aki azzal érvelt, hogy az alkotmány első módosítása értelmében keresztény vallási meggyőződése miatt joga van megtagadni melegek számára esküvői honlapok készítését. Az ügy pikantériája, hogy az eljárást elindító Smith-t soha senki nem kérte fel arra, hogy azonos nemű pároknak készítsen weboldalt, ahogy még esküvői honlapot se készített soha, írja a HuffPost.
Annak ellenére, hogy az ügy alapját képező lehetőség pusztán elméleti volt, a bíróság Smith vallásszabadsággal kapcsolatos érvelése mellé állt, és úgy döntöttek, hogy az a coloradói törvény, amely tiltja a LMBTQ-ellenes diszkriminációt, sérti Smith vallás- és szólásszabadsághoz való jogát. Ezzel sokkal könnyebbé tették a vállalkozások számára a diszkriminációt, emiatt valószínűleg peres eljárások újabb hulláma következik.
A többségi véleményben Neil Gorsuch bíró azt írta, hogy „az első alkotmánymódosítás védelme mindenkit megillet, nem csak azokat, akiknek az indítékait a kormány méltónak találja. Jelen esetben Colorado állam arra akar kényszeríteni egy személyt, hogy olyan módon beszéljen, amely az állam nézeteivel van összhangban, de eközben szembemegy a [másik fél] lelkiismeretével egy nagy jelentőségű kérdésben”.
„Ha beszélni akar, akkor vagy úgy kell beszélnie, ahogy azt az állam megköveteli, máskülönben szankciókkal kell szembenéznie, amiért kifejezte saját meggyőződését.”
A kisebbségi véleményt képviselő Sonia Sotomayor bírónő szerint a döntés a melegeket és leszbikusokat a másodosztályú állampolgárok kategóriájába sorolja. „A bíróság véleménye a szó szoros értelmében egy felhívás, amely így szól: egyes szolgáltatások megtagadhatók az azonos nemű pároktól.”
Sotomayor szerint az alkotmány senkit sem jogosít fel arra, hogy különleges mentességet kapjon egy olyan állami törvény alól, amely megköveteli, hogy a társadalom minden tagját egyenlő feltételekkel szolgálják ki. A diszkrimináció-elleni törvények ráadásul nem korlátozzák közvetlenül a szólásszabadságot, így erre nem lehet hivatkozni.
Joe Biden elnök péntek délutáni nyilatkozatában elítélte a bíróság döntését. Emberi jogi szervezetek szerint az ítélet túlságosan általánosan fogalmaz, túl széles körűen értelmezhető, így a bíróság megnyitotta az utat minden olyan vállalkozás előtt, amely diszkriminálni akarja a marginalizált csoportokat.
