Megsemmisítette az Alkotmánybíróság az ásotthalmi muszlim- és melegellenes rendeletet
Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányellenesnek találta, és visszamenőlegesen megsemmisítette azt az ásotthalmi rendeletet, ami gyakorlatilag betiltotta a muszlim vallás gyakorlását és a homoszexualitás „népszerűsítését”. Ezt a honlapján közölte az AB.
A Jobbik-alelnök Toroczkai László vezette önkormányzat tavaly novemberben szavazta meg a helyi rendeletet. Toroczkai akkor a Facebookon azt írta a javaslatáról: „A bűnbakkeresés helyett én inkább azonnali megoldást adok, védelmet a brüsszeli tömeges betelepítési tervvel szemben”. Szerinte a rendelet „a közösségünket és a hagyományainkat védelmezi bármilyen külső tömeges betelepítési vagy felforgatási tervvel szemben. Nincs más teendő, Magyarország többi önkormányzatának csak át kell venni a preventív célú intézkedéscsomagunkat, és máris megvédtük a hazánkat.”
A rendelet szövege szerint Ásotthalmon tavaly november óta „tilos közterületen
- a müezzin tevékenysége, mivel alkalmas a köznyugalom zavarására, továbbá alkalmas arra is, hogy a helyi lakosság körében félelmet, riadalmat és megbotránkozást keltsen,
- az egész testet és fejet, valamint részben vagy teljes egészében az arcot is elfedő burka, nikáb és csador, valamint a teljes testet fedő fürdőruha, ide értve az úgynevezett burkini viselése,
- bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az Alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat,
- bármilyen olyan jellegű propaganda-tevékenység megvalósítása, amely megsérti az Alaptörvényt azzal, hogy a családi kapcsolat alapjaként nem a házasságot, illetve a szülő-gyermek viszonyt ismeri el, ide értve bármilyen közterületi akciót, kiemelten a performanszokat, demonstrációkat, plakát-, röplap- és hangreklámokat.„
Ennél alkotmányellenesebb javaslatot szándékosan sem lehetett volna alkotni, például mert alapjogokat csak törvénnyel lehet szabályozni, önkormányzati rendelettel nem. Vagy mert korlátozza a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő alapjogokat.
A rendeletet a Csongrád Megyei Kormányhivatal több ponton is törvénysértőnek minősítette, majd Székely László, az alapvető jogok biztosa támadta meg, és indítványozta a megsemmisítését.
Az AB álláspontja szerint az önkormányzatok nem alkothatnak közvetlenül alapjogot érintő, illetve korlátozó szabályozást. Azt is írták, hogy a támadott szabályozás „több alapjog, így a lelkiismereti és vallásszabadság, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága közvetlen korlátozását célozza”.
Az Alkotmánybíróság „a fő szabálytól eltérően, súlyosságára tekintettel” semmisítette meg a kihirdetésre visszamenőleges hatállyal.
(Index)