Az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége pénteken magas szintű konferenciát rendezett Brüsszelben az LMBTQ jogokról. A dátum jelképes, hiszen május 17. homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap.
Az eseményen részt vett Helena Dalli, az egyenlőségért felelős európai biztos, több uniós tagállam illetékes miniszterei és államtitkárai, az Európai Parlament tagjai, valamint szakértők és civil szervezetek képviselői. Az LMBTQ emberek egyenlő jogairól szóló uniós stratégia mostani megvitatása közvetlenül azelőtt zajlott, hogy lejárna az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelenlegi testületének mandátuma.
🏳️🌈🏳️⚧️ In the framework of #IDAHOT and of the “Pride Alliances and Policy“ Conference, the Belgian Presidency proposes to the EU Member States to sign a declaration on the continued promotion of the human rights of LGBTQI+ persons.#EU2024BE pic.twitter.com/yD0v2j0wxh
— Belgian Presidency of the Council of the EU 2024 (@EU2024BE) May 17, 2024
A találkozó eredményeként az EU tagállamai közös nyilatkozatot írtak alá az LMBTQ személyek emberi jogainak előmozdításáról. A nyilatkozatot aláíró államok vállalják, hogy a következő Bizottság megalakulásakor nemzeti LMBTQ-stratégiát alkotnak, és támogatják egy új uniós egyenlőségi biztos kinevezését.
Növekszik az LMBTQ emberek elleni erőszak
A konferencián az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) által bemutatott, több mint százezer európai LMBTQ személy bevonásával készült felmérés eredményei szerint új csúcsot ért el a közösség tagjai elleni zaklatás és erőszak – a közösség tagjai közül a fiatalok, valamint a transz- és interszexuális emberek a legsúlyosabban érintettek.
Sirpa Rautio, az FRA igazgatója szerint „a felmérés eredményei paradoxont mutatnak. Egyrészt azt látjuk, hogy az évek óta tartó erőfeszítések, a politika és a jogalkotás, valamint a kampányok végre pozitív fejleményeket mutatnak az egyenlőségért folytatott küzdelemben. Másrészt az LMBTQ emberek a korábbinál több zaklatással és erőszakkal szembesülnek. A kormányok felelőssége, hogy társadalmainkban minden csoportot megvédjenek. Határozottan fel kell lépniük annak érdekében, hogy az LMBTQ emberek biztonságban érezzék magukat, méltósággal és tisztelettel éljenek.”
A közös nyilatkozatban 11 vállalás szerepel az országokra nézve, úgy mint
- a diszkrimináció megelőzése és leküzdése, beleértve a nemi identitás, a nemi önkifejezés, a nemi jellemzők és a szexuális irányultság alapján történő diszkriminációt,
- az LMBTQ személyek alapvető jogainak védelme, valamint az uniós jogszabályok teljes körű alkalmazása,
- az LMBTQ személyekről szóló tudatos félretájékoztatás és politikai célú felhasználásuk kerülése,
- az LMBTQ személyek védelme az online gyűlölettel és a fizikai erőszakkal szemben,
- az LMBTQ személyek társadalmi elfogadásának elősegítése,
- az LMBTQ személyek számára az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, figyelembe véve a sajátos szükségleteiket,
- az azonos nemű párok kapcsolatának jogi elismerése az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatát alkalmazva,
- a civil szervezetek és az LMBTQ személyek jogaiért küzdő emberi jogi aktivisták védelme és támogatása,
- nemzeti cselekvési terv elfogadása az LMBTQ jogegyenlőség biztosítása érdekében,
- együttműködés az LMBTQ egyenlőséggel foglalkozó EU-s szervekkel,
- egy új egyenlőségi uniós biztos kinevezésének támogatása.
A magyar kormány azonban – nyolc másik országgal – nem írta alá a közös nyilatkozatot. Magyarországon kívül Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország, Csehország, Szlovákia, Horvátország és Olaszország ugyanígy járt el. Utóbbi olasz lapértesülések szerint csak azért, mert a szöveg az olasz balközép Demokrata Párt (PD) képviselője, Alessandro Zan által korábban benyújtott törvényjavaslatra hasonlít, amit az olasz kormány ellenez. Olaszország ugyanakkor csatlakozott a szintén a konferencián kiadott, a homofóbia, transzfóbia és bifóbia ellen kiálló nyilatkozathoz.
