2018 június 5-én hozott ítéletet az Európai Bíróság a Coman-ügyben, amely szerint az Európai Unió összes tagállama köteles elismerni a más uniós tagállamban azonos nemű személyek által kötött házasságokat. A Bíróság megállapította, hogy a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásáról szóló irányelv keretében a “házastárs” fogalma nemi szempontból semleges, így kiterjed egy uniós állampolgár azonos nemű házastársára is. A Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló rendelkezések szerint az uniós állampolgár családtagjai számára lehetővé kell tenni, hogy kövessék az uniós polgárt annak új tartózkodási helye szerinti tagállamba. Az ítélet értelmében a tagállamok elismerési kötelezettsége fennáll függetlenül attól, hogy az adott tagállam a nemzeti jogában biztosítja-e az azonos nemű személyek közötti házasságot vagy sem.
Az ítélet megszületése után négy évvel az ILGA Europe és a Háttér Társaság panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnak, amiért nem csak az eredeti ügyben szereplő Románia, de Magyarország is megtagadja a 2018-as ítéletben foglalt kötelezettségek betartását.
Az elmúlt években a magyar hatóságok következetesen megtagadták a külföldön azonos nemű párok által kötött házasságok hazai anyakönyvezését, nem csak házasságként, hanem bejegyzett élettársi kapcsolatként is. Áprilisi állásfoglalásában az Igazságügyi Minisztérium kifejtette: az Alaptörvényben szereplő házasságdefiníció miatt kizárt a külföldön kötött azonos nemű házasságok elismerése, még azokban az esetekben is, ahol a nemzetközi magánjogi törvény erre egyébként lehetőséget teremtene.
“Döbbenetes, hogy a magyar kormány nyíltan szembemegy az Európai Unió Bíróságának jogerős ítéletével” – kommentálta az ügyet Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogsegélyszolgálatának munkatársa. “Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság nem hagyja annyiban a kérdést, és kötelezettszegési eljárást indít a kormány ellen az azonos nemű párok életét megnehezítő magyar joggyakorlat miatt.”
