Az INCLO (International Network of Civil Liberties Organizations) felkérésére kilenc másik szervezettel együtt a magyar Társaság a szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet is aláírta azt a beadványt, amelyet az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához juttattak el. Céljuk, hogy érveket sorakoztassanak fel a Masterpiece Cakeshop, Ltd. v. Colorado Civil Rights Commission ügyben David Mullins és Charlioe Craig oldalán.
A két fiatalember még 2012-ben tért be a Masterpiece Cakeshope cukrászdába, hogy esküvői tortát rendeljenek a saját esküvőjükre. A cukrászda tulajdonosa arról tájékoztatta őket, hogy vallási meggyőződése alapján a cukrászdája nem készít tortát azonos nemű párok esküvőjére.
Colorado állam jogszabályai tiltják a közforgalmú üzletek számára, hogy faji hovatartozás, nemi identitás vagy szexuális irányultság alapján diszkriminálják a vásárlókat. Mullins és Craig panaszt nyújtott be az erre hivatott panasztestülethez azzal, hogy a Masterpiece cukrászda megsértette ezt a jogszabályt. A panasztestület megállapította a jogsértést. Ezt a döntést Colorado állam bírósága is megerősítette.
A Masterpiece cukrászda az USA legfelsőbb bíróságához fordult az állami bíróság döntése ellen azzal a kérdéssel, hogy vajon a coloradoi antidiszkriminációs jog nem sérti-e aránytalanul a cukrászda tulajdonosának vallásszabadsághoz való jogát. Hivatkozott arra, hogy a meggyőződése kifejezését védi az USA alkotmánynának első kiegészítése, márpedig a vallási meggyőződésével menne szembe, ha egy meleg párnak kellene esküvői tortát készítenie.
A Legfelsőbb Bíróság előtt tehát a mérleg egyik serpenyőjében a vallásszabadság és a vallási alapú vélemény kifejezése, míg a másik serpenyőben az egyenlő emberi méltóság és a megkülönböztetés tilalma van.
A beadványt készítő szervezetek szerint nagyon súlyosak azok a sérelmek, amelyeket egy egyébként bárki más számára elérhető szolgáltatás megtagadása okoz. Nem számít, hogy van-e a közelben másik szálloda, másik reggeliző, másik munkahely, másik közszolga vagy másik pékség. Az sem számít, hogy mi a motivációja a diszkriminációnak. Nem lesz kevésbé fájdalmas az elszenvedőnek, ha a hátrányos megkülönböztetés egy vallási meggyőződésen alapszik. Egy szolgáltatás diszkriminatív megtagadása már önmagában “megfosztja a személyeket az ő egyéni méltóságuktól”, ahogyan az USA Legfelsőbb Bírósága arra már rámutatott a Roberts v. Jaycees ügyben. Ezek a diszkriminatív aktusok “hatással lehetnek a szívekre és az elmékre olyan módon, hogy azt valószínűleg soha nem lehet visszacsinálni”, ahogyan egy másik ügyben fogalmazott a bíróság.
A TASZ is úgy gondolja, hogy ha valaki a magánszférájából kilép a közszférába, mint ahogyan azt a cukrászda tulajdonosa is tette, amikor egy nyilvános üzletett nyitott, köteles bizonyos szabályokat elfogadni. Ilyen szabály, hogy nem különböztető meg embertársunk pusztán azért, mert más a bőrszíne, más neme vagy más a szexuális irányultsága. Az ilyen megkülönböztetések mindig megalázzák a másik személyt. Ezt senki nem teheti meg a másikkal semmilyen alapon sem.
A magyar jogvédő szervezet által is jegyzett beadványban több ország esetjogát mutatják be különböző szervezetek a világ minden tájáról, hogy a fentiekről meggyőzék az amerikai Legfelsőbb Bíróságot. A TASZ részvételének elsődleges indoka, hogy az alapügyben a pár képviseletét partnerszervezetük, az American Civil Liberties Union látta el, az ő felkérésükre csatlakoztak az eljáráshoz.
(TASZ)
