„Merre tartunk?” címmel érkezik a 20. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, melyet november 22. és 29. között rendeznek meg Budapesten és hat vidéki városban. A magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható, melyek a hazai filmiparban uralkodó körülmények ellenére erőt és reményt adnak a közönségnek.
Hívószavak: talpra állás, helytállás, túlélésért vívott küzdelem
A magyar versenyfilmek nem csupán témáikkal, fantasztikus karaktereikkel és történeteikkel, hanem a dokumentumfilmes formanyelv magas színvonalú, kifejezetten kreatív használatával tűntek ki a mezőnyből. Összesen pedig több mint 80 filmet lehet megtekinteni 5 versenykategóriában és 7 szekcióban. A múlt ismeretében és a jelen megértésével jobban láthatjuk, merre tartunk, és talán hozzájárulhatunk a megfelelő irány kiválasztásához is.
A Verzió keretében teret kapnak a filmes műfajok határterületén mozgó alkotások is. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még erőteljesebben hatnak, és nyolc különleges alkotás lesz megtekinthető, melyek mind intenzív átlényegülést kívánnak a nézőtől. A szekcióba beválogatott produkciók környezetünk változásának hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálják.
Ingyenes programokkal is jelentkezik a fesztivál. A Verzió Specials szekció, mely a korábbi évek filmjeiből válogat, a Budapesti város/arc/képek filmjei és Peter Nestler rendező retrospektív vetítései ingyenesen lesznek megtekinthetők, a programokra regisztráció szükséges, a regisztrációs linkek a filmek adatlapjairól elérhetőek.
A mozikban Budapesten november 22. és 29. között lehet megnézni a Verzió filmeket a Toldi és a Corvin moziban, míg vidéken Szegeden, Szombathelyen, Debrecenben, Kecskeméten, Miskolcon és Pécsen vetítenek válogatásokat a filmekből. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka november 30. és december 10. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 20. Verzióhoz.
Idén is van lehetőség ajándékjegy vásárlására, ami bármely Verzió-előadásra beváltható a Corvin és a Toldi pénztáraiban. Ezt az fesztivál önkéntesinél is ott lehet hagyni, és a szervezők gondoskodnak róla, hogy olyan emberhez jusson el, aki bár szívesen jönne, de nem engedheti meg magának a jegyvásárlást.
A fesztivál teljes programja, valamint minden más fontos tudnivaló a fesztivál hivatalos oldalán érhető el.
A filmek az emberi jogokkal kapcsolatos összes témát érintik, négy közülük LMBTQ kötődésű, persze a többi megtekintésére is bátorítunk mindenkit, mert a felhozatal valóban rendkívül színes és változatos.
Fanni kertje
A magyar versenyben indul a Fanni kertje (Fairy Garden, Magyarország-Horvátország-Románia, 82 perc, 2023) című film, mely az elmúlt évek kormányzati intézkedéseinek hatására létrejött hajléktalan- és LMBTQ-ellenes közhangulatra épít. A főváros határában játszódó történet főszereplői a családja által kitagadott és intézetbe dugott, transznemű Fanni, valamint az egykori gyári munkás Laci. Kettejük között egyfajta apa-lánya kapcsolat alakul ki, miközben a mindenféle lomokból összetákolt és berendezett erdei vityillóból megpróbálnak közös otthont teremteni maguknak. A már rutinos hajléktalannak számító férfi megtanult boldogulni ebben a kegyetlen, kitaszító világban és egyáltalán nem érdekli, Fanni kiféle-miféle, hanem elfogadja a maga teljes valójában. A hétköznapok nehézségei miatt a páros gyakran veszekszik egymással, de mindenki számára nyilvánvaló, hogy kapcsolatuk az szereteten és megértésen alapul, hiszen melyik fiatal felnőtt nem akasztja ki a szüleit. Lassú, szomorkás történet ez, ugyanakkor nagyon bensőséges és elgondolkodtató.
A film rendezője Somogyvári Gergő operatőr és dokumentumfilm-rendező, aki fotózást és újságírást tanult, majd operatőrként diplomázott az SZFE-n. A Fanni kertje az első egészestés dokumentumfilmje, ezt megelőzően rövid és középhosszú dokumentumfilmeken dolgozott. A filmet Szarajevóban mutatták be, ahonnan díjjal tért haza.
Aki nem vagyok
A Doc Future diák- és elsőfilmes szekcióban mutatkozik be az Aki nem vagyok (Who I Am Not, Románia-Kanada, 105 perc, 2023) című film, mely a világ népességének 2 százalékát kitevő interszex emberekkel foglalkozik. Mindkét főszereplő az előbb említett kisebbséghez tartozik, egyikük a 2016-os dél-afrikai szépségkirálynő választás döntőse, Sharon-Rose, akiről csak akkor derül ki, hogy interszex és férfi kromoszómái vannak, amikor a havi vérzés elmaradása miatt felkeres egy szakembert. Identitásválságba kerül, így keresztezi útja a másikét, Dimakatsoét, aki férfiként él és akinél születésétől fogva nem volt kérdés, hogy interszex. Hogy normális gyerek legyen belőle, drasztikus orvosi beavatkozásnak vetették alá, melynek hozadékával a mai napig küzd. Miközben megismerkedünk a történetükkel és hétköznapjaikkal, a film alaposan körbejárja a férfi-nő témát, hiszen már a dél-afrikai kisiskolások is megtanulják, mik az alapvető különbségek a két nem között. Ezzel tulajdonképpen nincs is baj, mert nagy általánosságban tényleg így van. A főszereplők célja elfogadni saját magukat és elfogadtatni másokkal, hogy léteznek hozzájuk hasonlók. Eközben értékes és fontos gondolatokat osztanak meg egymással, de eltérő problémájuk és személyiségük okán a történetük is nagyon más. Dél-Afrika az ősi rituálék és a buzgó vallásosság együttélése miatt igazán különleges helyszín ezekhez a fájóan szép történetekhez.
A dokumentumfilm rendezője az erdélyi születésű Skovrán Tünde, aki a drámaszakos diplomával a zsebében a világ különböző színpadain lépett fel kritikailag méltatott alkotásokban, ezek közül többet producerként is jegyez. Első, egészestés filmjét Krakkóban, Thesszalonikiben, Bilbaoban, San Franciscoban, Austinban, Barcelonában és Új-Zélandon is jelölték, illetve díjazták.
Keltető
A Keltető (Hatchery, Magyarország, 95 perc, 2023) főszereplője az autizmussal élő Mariann, aki szeretne megállni a saját lábán, ám elképzelését – mely szerint nagyüzemi alapokra helyezi a katonalégy fehérjében dús lárváinak tenyésztését és alapítványán keresztül népszerűsíti itthon a rovarok ételként történő fogyasztását – közvetlen környezetében nem mindenki fogadja kitörő lelkesedéssel. Az anyjával és nehéz természetű nevelőapjával egy fedél alatt élő Marcsi szabadulna ebből a fojtogató közegből, a szűk panellakásból, de nincs könnyű helyzetben. Ő azonban hajthatatlan és tűzön-vízen átviszi elképzelését, hogy szenvedélye anyagi függetlenséget biztosítson számára és minél több időt tölthessen együtt kedvesével, Lillával.
A film rendezője az SZFE-n végzett Fuchs Máté, aki számos játék- és dokumentumfilmen, valamint egyéb projekten dolgozott, emellett alapító tagja a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének és a Freeszfe Egyesületnek is.
Kamaszkor
Ugyancsak a Doc Future diák- és előfilmes szekcióban vetítik le a Kamaszkor (Jouvencelles, Kanada, 84 perc, 2022) című filmet, ami lányok különböző csoportjain keresztül mutatja be, hogyan is vélekednek a tinédzserek arról, ami a nagybetűs életben vár rájuk. Bár az egymás közötti beszélgetéseknek is fontos szerepe van, a lányokat elsősorban a közösségi médiával, médiában eltöltött idő alapján ismerhetjük meg, ahogy ott beszélgetnek, ismerkednek, reagálnak. A film ellent kíván mondani a sztereotípiáknak, ugyanis a mai fiatalok egyáltalán nem buták és közömbösek, a közösségi médián való lógásról pedig nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy felesleges és káros időtöltés. Ez a generáció tájékozott, érdeklődő, nyitott és érzékeny a világ dolgaira, a mások gondolataira és véleményére. És igen, néha csalnak, de a felnőttek nem ugyanezt teszik? A tapasztalatszerzés és útkeresés nem feltétlenül jelent sötétben tapogatózást, önmagunk és a világ megismerése még megfelelő felkészítés és tájékoztatás mellett sem sétagalopp, tele van buktatókkal. A lányok vidámak, önfeledtek és felszabadultak, ám ez a végtelen szabadság és a közös hülyülés egyáltalán nem jelent közönyt. A Kamaszkor életünk egyik legszebb és legellentmondásosabb korszakát gyönyörűen megkomponált képekkel és zenei aláfestéssel ábrázolja a jelenkor kiterjedt emberi kapcsolatokra szomjazó, sokszor mégis rettentően magányos fiatal generációjára vonatkozóan.
Rendezője Fannie Peletier dokumentumfilmes rendező és vágó, aki társadalomtudományból és rendezésből szerzett diplomát és akinek ez az első, egészestés dokumentumfilmje. Egyik korábbi rövid dokumentumfilmjét, mely apja életét dolgozza fel, több fesztiválon is bemutatták és díjazták.
Hujber Ádám
