A határok kijelölése és azok átlépése az emberiséggel egyidős. Szerinted milyen valós és képzelt, természetes és mesterséges határok vannak? Lehet, hogy a határok a másiktól való félelem jelképei? Mit gondolsz: kik, mikor és miért lépik át a határokat?
A francia-magyar kiállítási program a határesetekkel foglalkozik. A párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum a Sziget számára készített utazó kiállítása a berlini fal lebontásától kezdődően történelmi, geopolitikai és művészeti nézőpontokból, gazdag fotóanyaggal és kutatási eredményekkel mutatja be a migrációt. A Néprajzi Múzeum dokumentumfotói és padlótárlata a talált, vándorló és hallgatag tárgyakra fókuszál. Az interaktív kiállításon bemutatják a migrációs hullám utáni szerb-magyar határmezsgyén talált tárgyakat, és felteszik a kérdést: mit üzen számodra egy muszlim női kendő, egy fogkefe, egy SIM kártya-tartó, egy fél pár cipő, vagy egy pillepalackból kialakított pohár? Párbeszédre hívnak, hogy elmondhasd a véleményed, hogy megszólaltasd a tárgyakon át a személyes sorsokat, hogy felfedezd az európai népek aktuális és 2000 éves migrációját, hogy megismerd a közönséget közös játékba hívó bevándorlók hagyományait. Abban segítenek, hogy hiteles forrásokból, dokumentumfilmek, performanszok és szakértői beszélgetések révén különböző szempontokból értsd, érezd és közelítsd meg a határokat és a határátlépőket.
A programkínálat a teljesség igénye nélkül:
• Ethno fiction – interaktív történetírás a határon talált hallgatag tárgyakhoz
• Idegenek a kertemben – dokumentumfilmek bevándorlókról
• Határaink – ruha workshop: Az én történetem az én ruhám: 1 történet = 1 ruha. „Tekerj, tépj, csomózz, ragassz, fess, írj, fejezd ki magad a ruhán keresztül!”
• Passzázs Hungária – interaktív táblás játék a Kárpát-medence 2000 éves migrációtörténetéről
• Mobility – kollektív világtérkép készítése a szigetlakók egyéni mobilitásairól
• Kerekasztal beszélgetés (angol nyelven): Gazdasági migráció? Gazdaság és migráció? Veszély vagy esély?
Paradox módon egyrészről a közbeszédben a gazdasági migráns egyre inkább az olyan menekült, aki nem mond igazat, vagyis menekültnek adja ki magát, miközben csak anyagi haszonra vágyik. Ugyanakkor a kifejezésnek van olyan értelemtartalma is, ami az elfogadható, vagyis a nálunk dolgozó, vagy más okból hivatalosan itt tartózkodó bevándorlókat különbözteti meg a „nem kívánt” menekültektől és menedékkérőktől. Van-e egy ilyen sokértelmű szóösszetételnek egyáltalán értelme, és ha igen, mi lehet az? Segíthet-e az értelmezésben, ha a migráció gazdasági hatásairól gondolkozunk?
