Köztudott, hogy dildók és fenékdugók már dédanyáink korában is léteztek, de valójában jóval korábban használták már őket.
A régészek a kínai Han-dinasztia (i.e. 206 – i.sz. 220) idejéből származó sírokat vizsgálva is találtak már belőlük. Előkelők és királyok sírjaiban a nagy becsben tartott féldrágakőből, jádekőből készült fenékdugókra bukkantak, ezek azonban nem szexuális célt szolgáltak. Halál után felhelyezve ezekkel mintegy lepecsételték a holtakat, hogy „az éltető erők” ne tudjanak kiszökni a testből.
A bronzból készült dildók viszont már egyértelműen a gyönyörszerzést szolgálták. Meglehetősen ritkák, de találni belőlük előkelő személyek sírjaiban. Azt még pontosan nem tudják, hogy férfiak vagy nők használták ezeket az egyébként könnyű darabokat. A bronz falloszokból kétfajta típus fordul elő. Az egyik típus bőrszíjjal vagy selyemzsinórral felcsatolható, ezért valószínűsítik, hogy ezeket a hölgyek használhatták; míg a nem felcsatolható, méretre készült darabok az urak örömére készülhettek, mert ilyet csak férfiak sírjában találtak.
(PinkNews)
