A New York-i Stonewall-lázadást követő németországi LMBTQ-mozgalmakról és Franz Kafkáról is rengeteget megtudhatnak a kultúra szerelmesei két különleges kiállítás segítségével.
A legtöbben a véget nem érő partik, a különböző tematikus események és természetesen a történelmi látnivalók miatt vesznek repülőjegyet Németországba, az ott fellelhető LMBTQ-programok ugyanakkor túlmutatnak a jockstrapben és harnessben végigmulatott éjszakákon. Alább két olyan programot mutatunk be, amelyek kapcsolódnak a queer kultúrához.
Franz Kafka: 1924
Franz Kafka halálának 100. évfordulója alkalmából a müncheni Villa Stuck Múzeum egy nagyszabású kiállítással tiszteleg a 20. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának a munkássága előtt. Az október 25-étől egészen jövő február 11-ig látható kiállításon huszadik és huszonegyedik századi művészek Kafkára utaló műveit mutatják be. Az est kurátorai a cseh származású, ám német nyelven alkotó író történeteinek és regényeinek a szereplői, A fegyencgyarmaton című műből ismert tiszt, Az átváltozásból ismert Gregor Samsa, illetve a A perből ismert Josef K.
A látogatókat végigkísérik a kiállításon Kafka saját rajzainak másai, illetve az írásainak töredékei. A kiállító művészek alkotásaikkal Kafka rendkívüli életművének hatásait tükrözik, a térbeli és a tematikai elrendezésnek köszönhetően pedig olyannyira kiegészítik egymást a művek, hogy a tárlaton végighaladva folyamatosan új perspektívák nyílnak meg a látogató előtt. A kiállítás igen széles közönséget céloz meg, a vendégek például képregényeket is láthatnak, amelyek bárki számára könnyen érthetővé teszik Kafka művészetét, az írásainak egyes főszereplőit pedig különböző aspektusokból mutatják be. Sebastian Jung például speciális rajzainak segítségével hidat épít a képregények és Kafka kortárs művészetben való fogadtatása között. A kiállításon olyan művészek alkotásai szerepelnek, mint Ida Applebroog, Louise Bourgeois, Valie Export, Rodney Graham, Konrad Klapheck, Maria Lassnig, Paula Rego, Anri Sala, Chiharu Shiota és mások.
A művész írásai azután váltak még a szokottnál is érdekesebbé, hogy kiadták Franz Kafka naplóit vadiúj fordításban. Mint kiderült, a korábbi, eredeti verziót cenzúrázták. Például a ’48-as kiadásban szereplő „két jóképű svéd fiú hosszú lábakkal” valójában egy sokkal hosszabb gondolatmenetnek csak a felszíne volt. Az eredeti, cenzúrázatlan szövegben az író pontosan úgy fogalmaz, hogy a férfiak lábai „olyan formásak és feszesek, hogy az ember legszívesebben végignyalná azokat”. Olyan rész is olvasható, amelyben Kafka egy vonaton utazik, és egy férfi dudorodó ágyékát bámulja, valamint arról is említést tesz, hogy meztelenül állt modellt Szent Sebestyén portréjához. Ezen kívül meleg barátokról is ír, illetve arról, hogy rendszeresen olvas a homoszexualitásról. Az új kiadásban szereplő ilyen és ehhez hasonló kijelentések nyomán többekben felvetődött, hogy a cseh származású Kafka a férfiakhoz is vonzódhatott.
Szerelem első harcra!
Ezzel a címmel látható kiállítás a berlini Schwules Múzeumban december 31-ig. A világon bárhol felállítható tárlaton a német melegjogokért való küzdelem 50 évét ismerhetik meg a látogatók. Mint arra a kiállítás leírásában felhívják a figyelmet, az 1969-ben a New York-i Stonewall melegbárnál történt események egy világot ébresztettek fel, ezzel elindítva a büszkeség menetét nemcsak az Egyesült Államokban, de Európa-szerte is: „Az évtizedek óta felgyülemlett düh egy többnapos felkelésben tört ki a Christopher Streeten, megadva a kezdő löketet a melegek felszabadulásához szerte a világon.”
A Szerelem első harcra! című kiállításon az NSZK-ban és az NDK-ban, végül pedig az újraegyesült Németországban tapasztalható queer ellenállás 50 éves történelmének legfontosabb mozzanatait ismerhetik meg a látogatók. A kurátorok több mint 100 tárgyat vonultatnak fel „Megnyilvánult ellenállás” címmel. Korabeli plakátokat, szórólapokat, nyomtatott tiltakozási felhívásokat, underground magazinokat és röpiratokat hívnak ismét életre, feltárva azokat a mozzanatokat, ahol a konfliktus valami új és izgalmas dologgá alakult át kezdve a kreuzbergi bőrösök összejöveteleitől a legendás drag queen harcokon át a leszbikus csoportok 70-es évekbeli összefogásáig, valamint a fekete nők németországi hálózatának megalapításától a mai transz mozgalmakig.
A kiállítás érdekessége, hogy teljesen digitális formátumban létezik, így bárhol a világon könnyen felállítható. A kiállítási tárgyakat hordozókra, például vászonra, poszterekre, pólókra, szórólapokra vagy más felületekre lehet nyomtatni, majd a tárgyakat mobil állványokon bemutatni.
„A kiállításunk célja, hogy saját teret hozzon létre és olyan hangulatot teremtsen, amely tükrözi a narratívánk alaphangját” – fogalmazott Birgit Bosold, a kiállítás kurátora. „A mozgalom történetének különböző konfliktusaira és beavatkozásaira összpontosítunk, valamint azokra a vitákra, amelyeket folytattak vagy folytatni kell, néha kemény hangnemben.”
