A XX. század első felének meghatározó musicalszerzője, Cole Porter 1891. június 9-én született az Amerikai Egyesült Államok Indiana államának egyik városában, Peruban, amelynek életére édesanyjának befolyásos családja nagy hatással volt.
Hamar megmutatkozott Porter zenei tehetsége, hatévesen hegedült, nyolcévesen zongorázott. A kis Porter karrierjét gyakorlatilag édesanyja egyengette, szervezte a fellépéseit, intézte a pozitív kritikákat, biztosította az anyagi hátteret. Porter a konzervatórium után először a Yale Egyetemen tanult (itt több musicalt és dalt írt), majd – nagyapja kérésére – beiratkozott a Harvard Egyetem jogi karára. De itt is inkább a zenei tanulmányai kötötték le őt, a New York-i művészvilág meghatározó alakja lett, egy ideig Dean Achesonnál, a később külügyminiszternél lakott.
Porter az I. világháború utolsó éveit Európában töltötte, tagja volt a francia idegenlégiónak is (bár egyes életrajzírók szerint Porter soha nem szolgált semmilyen hadseregben). 1917-től Párizsban élt, egy luxuslakást tartott fenn, híres volt fényűző, extravagáns, néha botrányos rendezvényeiről, éjszakai mulatozásairól. Zeneszerzőként is ismert és elismert lett Párizsban, és itt találkozott a nála idősebb Linda Lee Thomasszal (1883–1954), akit 1919-ben feleségül vett.
Sajátos házasság volt az övüké, ugyanis Porterről mindenki tudta, hogy a saját neméhez vonzódik, Linda Lee Thomas pedig egy rossz házasságból, agresszív férjétől menekült. A társadalmi elvárásoknak viszont megfelelt kettejük házassága, amelyből hiányzott a fizikai kapcsolat, de korántsem volt érzelemmentes. Kölcsönös tisztelet, megbecsülés, szeretet jellemezte ezt a kapcsolatot, amely ki is tartott Linda Lee Thomas haláláig. (Igaz, hogy néha nem volt könnyű elviselni Portert.)
Cole Porternek közben számos férfiszeretője, szerelme volt: munkatársak, művészek, színészek (így Boris Kochno költő, Howard Sturges hegedűművész, Ed Tauch építész, Nelson Barclift koreográfus, John Wilson rendező). Valószínűleg az In the Still of the Night, Easy to Love, You’d Be So Nice To Come Home To című dalokat is egy-egy szerelméhez írta. Portert és feleségét gyakran kísérte el egy-egy barát utazásaikra, nyaralásaikra, és Porter gyakran vett részt velük kizárólag férfiaknak szervezett bulikon.
Mindezeknek köszönhetően az 1920-as, 1930-as és az 1940-es évek nagyon termékenyek voltak, Porter sorra szállította a sikerdarabokat és a slágereket. 1928-ban készült a Párizs című musical, Shakespeare Makrancos hölgyéből adaptálta a Csókolj meg, Katám! (Kiss Me, Kate) című darabot, és 1934-ben P. G. Wodehouse történetére alapozva debütált a Mi jöhet még?! (Anything Goes) című zenés előadás. A Kánkán (Can-Can) című musical több száma is sláger lett.
Egy lovasbaleset következtében 1937-ben Cole Porter mindkét lába eltört. A sok műtét sem segített abban, hogy Porter fájdalmai enyhüljenek, igazából nem sikerült lábra állnia, később egyik lábát amputálni kellett, alkohollal és zeneszerzéssel próbálta enyhíteni fájdalmait. Életéről 2004-ben készült film De-Lovely – Ragyogó évek címmel, ahol a Portert Kevin Kline alakította, örökzöldjeit pedig a legnagyobb sztárok előadásában ma is a fél világ ismeri.
Molnár Zoltán
