Herstory – John Lind és a drag queenek hajnala
A transzvesztita előadóművészetet sokan a modern kori szórakoztatóipar gyermekének tekintik, pedig ha máshonnan nem is, a HerStory rovatból már tudjuk, hogy gyökerei évezredekkel korábbra nyúlnak vissza. De ha ennyit nem is lapozunk most vissza a szivárványkrónikákban, egy századfordulón nemzetközi karriert befutó svéd fiatalember története mégis jó példa rá, mekkora hagyománya van a drag kultúrának.
John Lindström egy alig 600 lelket számláló falucskában, Vissefjärdában született a Kyrksjön tavacska partján 1877-ben, majd a nem túl távoli, jóval nagyobb Karlskrona városban nőtt fel – utóbbi ma Svédország egyetlen barokk városaként ismert, és itt található az ország utolsó haditengerészeti bázisa is. Mindez azonban nem volt elég John boldogságához, akinek művészi vágyai hamar túlnőttek a város határain. A helyi színház igazgatója, Hildur Carlsberg hamar felismerte a benne lakozó tehetséget, és beprotezsálta egy stockholmi varietészínházba az akkor még csak alig 18 éves fiatalembert.
John hamar a rivaldafényben találta magát. Balett-előadásai, amelyek során női dresszben lépett fel az előkelő Kristály Szalonban, lenyűgözték közönségét, amelynek jelentős hányadát a helyben állomásozó flotta legénysége tette ki. Vajon tudták-e, hogy egy fiatal férfi kecses mozdulataiban, gyöngéd idomaiban gyönyörködnek, és egy velük azonos neműt halmoznak el virágokkal, apró ajándékokkal? Aligha. A fiatalember hamar nevet is változtatott. Elhagyta az édesapjától örökölt Lindströmöt, és egyszerűen John Lind lett, feltehetően kora ünnepelt svéd operaénekese, Jenny Lind tiszteletére.
Hírneve hamarosan a Svéd Királyság határait is átlépte, és egyre többször hívták külföldre is fellépni: egy női kollégájával Fanny och John Lind (Fanny és John Lind) néven túrára indultak Finnországba és a cári Oroszországba, majd Kelet-Európát maga mögött hagyva John Hamburgba, később Berlinbe, Párizsba, majd Londonba költözött, ahol a London Pavilion ünnepelt táncosa és szoprán énekese lett ?Lind? című műsorával. Ekkor már ismét sminkben és női ruhában, kora legendás művésznőit (Pavlova, Cléo de Mérode, La Belle Otero, Loїe Fuller, Isadora Duncan) megformálva csodálhatta a közönség. A Lind vezetéknév megtartása továbbra is a tisztelet jele volt, a kérdőjelek pedig egy jogos kérdést sugalltak: vajon férfi vagy nő az előadó?
E darabbal szó szerint az egész világot bejárta. A századfordulót követő húsz évben fellépett többek között Nyugat-Európa számos színpadán, az Amerikai Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és még Afrikában is. Ez idő alatt szülőhazájába – ahol a drag kultúra akkoriban még gyakorlatilag ismeretlen volt – mindössze egyszer jutott el.
Későbbi feleségével, az orosz származású Stepha Kleinnel is ekkor, 1907-ben, az Egyesült Államokban ismerkedett meg. Stepha nemcsak szerető társa lett egy életre, de ő intézte férje fellépéseit, sőt, öltöztetéséből és ruhái varrásából is kivette a részét. Feleségének átlagosan 12 percbe telt ráadni a fűzőt, amelynek köszönhetően dereka 95 centiméterről 55 centiméterre zsugorodott. „Fűzőt feltenni művészet” – summázta egyszer. Testszőrére szigorúan ügyelt, arcát naponta kétszer borotválta, karján, lábán és mellkasán a szőrt pedig vegyszerek segítségével távolította el.
A pár végül 1923-ban telepedett le John fiatalkorának városában, Karlskronában. Bár a férfi ezt követően is tagja maradt művészeti társaságoknak (például a nagy hírű amerikai Fehér Egereknek, amelynek valószínűleg a mai napig ő az egyetlen svéd tagja), színpadra többé nem lépett. A több mint húsz évnyi turnézás mind testileg, mind lelkileg kiszipolyozta az ekkor 46 éves férfit.
John Lind utolsó évei javarészt szegénységben és létbizonytalanságban teltek. Cukorbetegséggel küzdött, félretett pénzét pedig felemésztették a rossz befektetések és az 1933-as gazdasági világválság. 1940-es halálát követően megözvegyült felesége egészen 1973-ig, saját haláláig közös otthonukban élt, egy élet fellépéseinek emlékei között. E show-kellékek, poszterek és kosztümök később – a pár óhajának megfelelően – a Blekinge Läns Museumba kerültek, és többségük a mai napig is ott tekinthető meg.
Érdekes és egyben szomorú, hogy John Lind nevét a mai napig viszonylagos ismeretlenség övezi Svédországban, míg a nemzetközi drag világban sokan nagy elődként, példaképként tekintenek a századforduló táncos királynőjére.
Waliduda Dániel
Instagram: @waliduda