A Budapest Pride és az Integrity Lab október 20-án konferenciát szervez magyar politikai pártok képviselőinek részvételével az egyenlő házasság témájában. A kormánypártok részéről senki sem képviselteti magát. Jelen lesznek:
Barabás Richárd, Párbeszéd
Bősz Anett, Liberálisok
Gál József, LMP
Mirkóczki Ádám, Jobbik
Spät Judit, Együtt
Tüttő Kata, MSZP
A beszélgetés moderátora: Bombera Krisztina
A Budapest Pride-ot szervező csapat 2016-ban kérdőíves kutatást végzett az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) közösségben arról, hogy mi a legmeghatározóbb nehézség az életükben. A nem reprezentatív kérdőívet közel 2500-an töltötték ki. A kitöltők 11 problémát értékelhettek aszerint, hogy mennyire nehezíti meg az életüket ma Magyarországon LMBTQ emberként. A felsorolt problémák közül a házasság kapta a legtöbb említést: a kitöltők több, mint háromnegyede – 77 százalék – jelezte, hogy problémaként éli meg, hogy nem házasodhat össze azonos nemű párjával.
A házasság elérhetetlensége szorosan összefügg a gyerekvállalás és az öröklés problémájával is, ami szintén gondot okoz azonos nemű pároknak. Ebből látszik, hogy a család, családalapítás témája erősen és minden részletében foglalkoztatja a közösséghez tartozókat, és súlyos problémaként élik meg az ebből adódó, még az Alaptörvényben is deklarált kirekesztettséget. A kitöltők nem csupán a házasságot, mint intézményt szeretnék magukénak érezni, hanem minden lehetőséget és jogot, ami azzal együtt jár. Magyarországon házasságot jelenleg csak különnemű párok köthetnek, bejegyzett élettársi kapcsolatban pedig csak azonos nemű párok élhetnek – ez pedig nem jár együtt olyan jogokkal, mint a partner nevének felvétele vagy az örökbefogadás.
A bejegyzett élettársi kapcsolat egy egyértelmű jogi diszkrimináció, amelyet a közel 2500 kitöltő is érzékel: nyíltan különbséget tesz azonos és ellenkező nemű párok között, az azonos neműeknek szánt intézményt másodrendűként kezelve, ezzel pedig kimondja, hogy az azonos nemű párok másodrendűek, hiszen nem dönthetnek szabadon arról, hogy kivel akarnak házasodni.
A kérdőívből kiderült továbbá, hogy a mintában részt vevő meleg férfiak körében kiemelt, megkülönböztető problémát jelent, hogy iskolai kirekesztés, bántalmazás esetén nincs hová fordulniuk. Ez szorosan összefügg annak említésével is, hogy a gyűlölet-bűncselekmények (előítéletes indítékkal elkövetett bűncselekmények) nincsenek megfelelően szankcionálva. A házasság intézménye tehát csak egy probléma a sok közül, fontos lépés lehet egy egyenlőbb társadalom megteremtéséért folyó harcban, de a közösség számos egyéb nehézséggel is találkozik.
A kérdőív további részleteit október 20-án, 10:00 órakor ismertetik a Gödör Klubban az Integrity Labbel közösen szervezett konferencián, ahol a politikai pártok véleménye is megismerhető lesz az egyenlő házasság kérdésében.
További jogi háttérinformáció a bejegyzett élettársi kapcsolat (BÉK) és a házasság különbségéről:
A házasság lehetővé teszi a partner nevének viselését, míg a BÉK nem (a névváltoztatás lehetőségével természetesen azonos nemű párok is élhetnek, megváltoztatva a születési nevüket, ami házasságban nincs így, ott a születési név változatlan marad és egy új, ún. “házassági nevet” vehetnek fel a felek, továbbá a születési név megváltoztatásának díja 10-30.000 forint).
Házasság esetén lehetséges a közös örökbefogadás, a partner gyermekének örökbefogadása és a mesterséges megtermékenyítés, BÉK esetében nem, és az ún. “apasági (szülőségi) vélelem” is csak házasokat érinti (ti. hogy a házasság alatt született gyermek anyjának párja automatikusan a gyermek másik törvényes szülőjének minősül). További eltérések, hogy házasság gyámhatósági engedéllyel 16 éves kortól köthető, BÉK-nél erre nincs lehetőség, illetve a BÉK-et nemcsak a bíróság, hanem közjegyző is felbonthatja. Az új Ptk. értelmében végrendelet hiányában a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személyek nem örökölnek egymás után automatikusan, csak közösen megszerzett javakat.
Az Alaptörvény 4. módosítása kimondja, hogy „(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját . A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.” Házasság tehát akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A bejegyzett élettársi kapcsolat kötelemnek (vagyis szerződésnek) számít.
