Háttér Társaság: Abszurd jogalkalmazás, ami a Nemzetközi Sajtófotó Kiállítással történt
A Háttér Társaság, Magyarország legrégebb óta folyamatosan működő LMBTQ civil szervezete is reagált rá, hogy Dúró Dóra, a Mi Hazánk szélsőjobboldali párt országgyűlési képviselője elérte: kitiltották a 18 éven aluliakat a Nemzeti Múzeum időszakos kiállításáról. A politikus a World Press Photo kiállításon bemutatott egyes képeket kifogásolta, amiért a kiállításon az elmúlt év egyik fontos eseményeként tüntettek fel egy kenyai esetet, amikor megerőszakoltak és megöltek egy 25 éves nembináris leszbikus személyt, Sheila Adhiambo Lulumbát.
A Nemzeti Múzeum lépése megfosztja a 18 év alattiakat attól, hogy megismerjék az LMBTQI embereket érő hátrányokat, és lássák, miképpen képes egy közösség összefogva szembemenni a társadalmi kirekesztéssel – olvasható a Háttér Társaság közleményében.
A Dúró Dóra által kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás eredményeképpen Csák János miniszter kérte a Nemzeti Múzeumtól az ún. „gyermekvédelmi” törvény tiszteletben tartását és a kiskorúak kizárását a Nemzetközi Sajtófotó Kiállításról. A Mi Hazánk politikusában felháborodást kiváltó képek egyrészt az LMBTQI emberek elleni erőszakot, másrészt egy, a szexuális és nemi kisebbségek tagjainak otthont adó idősotthon mindennapjait ábrázolják. A Nemzeti Múzeum honlapján a felszólításnak megfelelően már megjelent, hogy a kiállításra 18 éven aluliak nem válthatnak jegyet, vagyis nem csak az érintett fotókat, hanem az egész kiállítást elzárják előlük.
Érthetetlen, miért gondolja ma Magyarországon egy politikus, hogy az LMBTQI erőszakra felhívni a figyelmet – akárcsak egy sajtófotóval – károsan hat bármely gyermek fejlődésére, ha ugyanezt a fenntartást nem érvényesíti a háború borzalmait vagy a kilátástalan szegénységet bemutató képek esetében. A szóbeli és fizikai bántalmazások minden szexuális és nemi kisebbséghez tartozó személy mindennapjának részei, ez alól a 18 év alattiak sem kivételek. Az ő történetük elrejtése tovább erősíti a velük szembeni előítéleteket, stigmatizációt.
A másik kifogásolt tartalom a fülöp-szigeteki Golden Gays idős LMBTQI emberek egymást támogató közösségéről szóló fotósorozat. A képek egy számos nehézséggel, diszkriminalizációval és marginalizációval küzdő közösség mindennapjait mutatják be. A képek üzenete egyértelmű: szükség van a másikért felelősséget vállaló, támogató környezetre a többségi elutasítással szemben. Belelátni ebbe bármi mást rosszindulatú értelmezés. Az LMBTQI fiatalok sokszor elszigetelve érzik magukat közvetlen környezetükben, a homo- és transzfób közegben megkérdőjelezik, vajon lehetnek-e boldogok, és emiatt gyakoribb esetükben a depresszió és az öngyilkos gondolatok megjelenése. A Golden Gays-et bemutató fotók nekik azt üzenik: LMBTQI emberek is élhetnek hosszú, teljes életet. A könyvek és a filmek, sorozatok korlátozása után most újabb ilyen példát vett el tőlük a magyar állam.
A bárkit érő erőszak elítélése és a társadalmi szolidaritás és elfogadás megjelenítése emberi jogi kérdések. Dúró Dóra azonban politikai ügyet csinál belőlük és a saját homo- és transzfób narratívájának közvetítésére használja a tiltakozását, amelynek alapot adhat az ún. „gyermekvédelmi” törvény. Ugyanakkor fontos, hogy a törvény nem a gyermekek érdekét szolgálja: semmi nem igazolja, hogy őket távol kell tartani a szexuális és nemi sokszínűségre vonatkozó tartalmaktól, ezt a magyar Alkotmánybíróság is kimondta már 2010-ben: “Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az a tény, hogy a kiskorúak szocializációjuk során a homoszexualitás elfogadását tükröző jogi szabályozással és várhatóan ennek megfelelő társadalmi magatartással találkoznak, semmiképpen sem minősíthető egész személyiségüket, testi, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket negatívan érintő, jövőjüket meghatározó kárnak vagy veszélynek.” Az Emberi Jogok Európai Bírósága is számtalan alkalommal hangsúlyozta: tudományosan nem igazolható, hogy a homoszexualitás vagy nemi diverzitás megjelenítése vagy említése károsan hatna a gyermekek fejlődésére, és a gyermekek védelme nem egy szabadkártya az államok kezében, amellyel az ilyen tartalmak cenzúrázását igazolni lehet.
„A cenzúra az LMBTQI fiatalok önértékelését, önegyüttérzését rombolja, ami közvetlenül kockázatot jelent az érintettek lelki egészségére, nem beszélve arról, hogy ez nemcsak számukra, de családtagjaikra és tágabb közösségeikre is jelentős terheket ró. Ahhoz, hogy az LMBTQI fiatalok a képességeik szerint tudjanak fejlődni és kibontakozni a lelki egészségüket megőrizve, a közösség és a társadalom teljes jogú részeként, biztonságban kell érezzék magukat” – mondta el Beda Balázs, a Háttér Társaság Lelki Egészség Programjának vezetője.
A Nemzeti Múzeum döntésére az Egységes Diákfront is reagált. Tagjai A valódi gyermeknevelés a minőségi oktatással kezdődik! címmel akcióztak a hétvégén az épület előtt. Az aktivisták arra hívták fel a figyelmet, hogy valódi oktatási reformokra van szükséges ahelyett, hogy a 18 éven aluliakat kitiltják a World Press Photo kiállításról.
Az aHang videója szerint a bekötött szemű diákok a 7IGEN-es alternatív népszavazás kérdéseit tartották a kezükben, ezeket a 7igen weboldalán lehet megismerni.
A 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazás egyik kérdését sem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Volt, amelyiket a bizottság túl hosszúnak találta, volt, ami szerintük nem volt elég egyértelmű. Bár a benyújtók a döntést megtámadták a Kúrián, végül ez sem vezetett eredményre.
A szervezőknek az a célja, hogy több mint 200 ezer ember vegyen részt az alternatív népszavazáson. A népszavazás eredményével nemcsak belföldön, de európai uniós szinten is szeretnének nyomást gyakorolni a döntéshozókra.