Fiú vagy lány? Ez a kérdés hangzik el mindenhol a világon, amikor egy baba megszületik. A legtöbb szülő gondolkodás nélkül válaszol, de előfordul, hogy a válasz erre a kérdésre bonyolultabb. Világszerte 2003 óta emlékeznek meg október 26-án az Interszex Tudatosság Napjáról, aminek alkalmából a Háttér Társaság közzétette legfrissebb kutatási eredményeit és azt az útmutatót, ami az interszex gyermekek szüleinek készült.
Az interszex emberek olyan nemi jellegekkel (például kromoszómákkal, nemi szervekkel és/vagy hormonokkal) születnek, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen a női és férfi kategóriákba, vagy éppen mindkettőbe egyaránt besorolhatók. Egyes becslések szerint minden 200. ember interszex; más források szerint az emberek több mint 1,7%-át jellemzi a nemi jegyek, jellegek valamilyen variánsa. Testük, illetve nemi jellegzetességeik nem sorolhatók be egyértelműen a nemek valamelyikébe, ugyanakkor teljesen egészségesek: az interszex emberek neme is a nemek egészséges változata.
Mégis szerte Európában az interszex emberekre betegként tekintenek, és emberi jogaikat súlyosan megsértik. Az orvosok gyakran azt javasolják a szülőknek, hogy az interszex újszülötteken műtéti és egyéb orvosi beavatkozásokat hajtsanak végre. A legtöbb esetben az ilyen beavatkozások orvosilag nem indokoltak, és később számos negatív következményük lehet az érintett gyermekekre nézve.
A Háttér Társaság a Medián egy szeptember végi reprezentatív közvéleménykutatása során azt vizsgálta, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak a kérdéshez. Ebből kiderült, hogy a magyarok alig több mint harmada támogatja az érintett gyermek testi önrendelkezését, tehát azt, hogy csak az egészségügyileg feltétlenül szükséges műtéteket hajtsák végre, a többiről maga az érintett döntsön, amikor felnő. A megkérdezettek valamivel több mint negyede szerint az orvosokra kell bízni ezt a döntést, hatoduk szerint pedig műtsék meg mihamarabb a gyermeket és a szülők neveljék fiúként vagy lányként. A magyarok 12,7 százaléka szerint kell a szülőkre bízni a döntést.
Az egészségügyi törvény az önrendelkezéshez való jogot az egészségügyi ellátás egyik alapelveként rögzíti; így mindenki szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, és melyeket utasít vissza. 14 év alatti kiskorúak esetében az önrendelkezési jogot a szüleik vagy törvényes képviselőjük gyakorolja, a 14 és 18 év közötti személyek nyilatkozatának érvényességéhez a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése szükséges.
A Háttér Társaság, Magyarország legnagyobb és legrégebbi jelenleg is működő leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszexuális (LMBTQI) civil szervezete azért ültetett át magyar viszonyokra egy nemzetközi együttműködésben készült kézikönyvet, hogy az interszex gyermekek szüleinek nyújtson támogatást. A Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű, Queer és Interszex Ifjúsági és Diákszervezet (IGLYO), a Nemzetközi Interszex Egyesület európai szervezete (OII Europe) és az Európai Szülők Egyesülete (EPA) együttműködésében készült kiadványt az októberi Háttér Klub keretében szakértők véleményezték.
”Pillanatnyilag nem láttunk más eszközt, mint hogy egy ilyen kiadvány elkészül” – mondta el Salamon Eszter, az EPA magyar tagszervezetének, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnöke. “Igyekeztünk minden területre kitérni, és ha egy szülő vagy szakember kellően nyitott rá, akkor adott esetben tudhatja, hogy van egy ilyen kiadvány, amit kézbe tud venni” – tette hozzá.
A kiadvány ingyenesen elérhető a Háttér Társaság honlapján.
Az idézett közvéleménykutatást a Háttér Társaság megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végezte 2019 szeptemberében. Az adatfelvétel 1200 fős országos reprezentatív mintán személyes megkérdezéssel készült. A kutatás az „Itt vagyunk! Az LMBTQI emberek magyarországi társadalmi elfogadásának növelése közösségi megerősítés és szemléletformálás útján ” című projekt része, amely az Európai Unió Jogok, egyenlőség és polgárság programja (2014–2020) támogatásával valósul meg.
