Gyertyagyújtással emlékezhetünk az AIDS-ben elhunytakra most vasárnap
Május harmadik vasárnapja 1983 óta az AIDS-ben elhunytak világnapja. Idén ez az alkalom május 17-re, most vasárnapra esik.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint 2018-ban összesen 229, a tavalyi év első kilenc hónapjában pedig 169 új HIV-fertőzöttet regisztráltak hazánkban. Magyarországon tavalyelőtt 16 beteg halt meg AIDS-ben, 2019 első 9 hónapjában 12 áldozata volt a betegségnek.
Az áldozatokról ilyenkor világszerte gyertyagyújtással emlékeznek. A betegség hazai áldozataira emlékezve – a megfelelő óvintézkedések betartásával – a budapesti Szent László Kórház kertjében gyújtanak gyertyát 15 órától. A szervezők mindenkit szeretettel látnak.
Két dolgot javasolnak az infektológus szakemberek a COVID–19 járvány kapcsán a HIV-fertőzéssel élők számára: kövessék pontosan a terápiás útmutatást, illetve – ha még nem tették – késlekedés nélkül jelentkezzenek antiretrovirális kezelésre a jelenleg is nyitva tartó centrumokban és decentrumokban. Az AIDS-betegségben elhunytak májusi világnapja alkalmából a szakemberek ismét rámutattak a rendszeres HIV-szűrés és a fertőzés korai felismerésének fontosságára, hiszen az időben elkezdett, szakszerű gyógyszeres kezeléssel a HIV-fertőzés jól kezelhető. Hozzátették: a HIV-szűrés a koronavírus-járvány idején is elérhető.
Az idősek mellett a krónikus betegséggel élőkre is kiemelten veszélyes az új koronavírus – szakemberek azonban hangsúlyozzák, hogy a hatékony antiretrovirális kezelésben részesülő HIV-fertőzöttek nincsenek fokozott kockázatnak kitéve sem a koronavírussal való megfertőződés, sem pedig a betegség súlyosabb lefolyása szempontjából.
„Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a HIV-fertőzöttek, akiket időben diagnosztizáltak és az előírásoknak megfelelően szedik az antiretrovirális gyógyszereket, nem képeznek kiemelt kockázati csoportot a járvány szempontjából – hívta fel a figyelmet dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének infektológus főorvosa. Ezt a hazai adatok is megerősítik, a terápiás ellátásban részesülő 2200 hazai HIV-fertőzött körében eddig nem jelentettek koronavírusos esetet.”
A HIV-vel élők számára az is megnyugtató lehet, hogy a jelenlegi nemzetközi tudományos konszenzus szerint a COVID–19 vírus fertőzés a HIV-pozitívaknál sem okoz súlyosabb tüneteket, amennyiben nem immunszuppresszáltak, illetve nincs más társbetegségük.
Szlávik János főorvos hozzátette, hogy több százan élhetnek Magyarországon olyanok, akik tudnak HIV-pozitív státuszukról, de a kezelést – valamilyen okból – még nem kezdték el. Nekik mindenképpen érdemes a lehető leghamarabb bejelentkezni akár a fővárosban, akár Miskolcon, Debrecenben vagy Pécsett egy decentrumban, hogy elkezdhessék a gyógyszeres terápiát.
Ez nem csupán a koronavírussal szembeni kitettségüket csökkenti, de lehetőséget ad arra is, hogy teljes értékű életet élhessenek. A korai szakaszban elkezdett és pontosan követett antiretrovirális terápia mellett a HIV-fertőzöttek folytathatják addigi megszokott életüket: dolgozhatnak, sportolhatnak, nemi életet élhetnek. Hazánkban a korszerű HIV-kezelés államilag finanszírozott. Megfelelően beállított terápiával a HIV-vel élőknek egyébiránt nem kell különleges óvintézkedéseket tenniük a koronavírus-járvány miatt, szakemberek véleménye szerint elegendő az általában javasolt ajánlásokat (kézmosás, maszkviselés stb.) betartaniuk.
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a 60 évnél idősebb, valamint a más társbetegségekkel (például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, krónikus légúti megbetegedések és magas vérnyomás) élő HIV-pozitív emberek esetében a COVID–19 betegség lefolyása súlyosabb lehet. Ezért számukra különösen fontos, hogy az előírt módon szedjék a gyógyszereiket.
Szlávik János szerint továbbra is magas azoknak az aránya, akiket csak a betegség előrehaladott szakaszában – az úgynevezett AIDS-stádiumban – szűrnek ki. 2018-ban 57 beteget jelentettek AIDS-stádiumban, tehát minden 4. fertőzött későn szembesül a betegség tényével.
„Pedig a HIV-fertőzés ma már jól kezelhető és szinten tartható, feltéve, hogy korai szakaszában sikerül felismerni és megkezdik a kezelést. Az új, még hatékonyabb gyógyszerek egyre kevesebb mellékhatást okoznak, miközben a vírusszámot rendkívüli mértékben lecsökkentik” – fogalmazott Szlávik János.
A főorvos becslése szerint hazánkban jelenleg 3000-4000 HIV-fertőzött él. A kezelésben nem részesülők többsége nem tud az érintettségéről, ezért szükséges a rendszeres tesztelés, különösen a kockázati csoportokban.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint továbbra is végeznek HIV-szűrést kedd és csütörtök délutánonként a IX. kerületben az Albert Flórián út 2-6. szám alatt. A gyorstesztes szűrés térítésköteles, a vénás vérből végzett teszt pedig ingyenes. Május 11-től szerdánként 16-18 között újraindul az ingyenes, kombinált gyorstesztes HIV-, hepatitis B, C és szifilisz szűrés a VIII. kerületi Déri Miksa utcában is (bejárat az Auróra utca 22–28. felől). Az eredmény a helyszínen megvárható.