1959-ben indult a Barbie-őrület, párját, Kent 1961-ben mutatták be. Utána tulajdonképpen nem kellett sokat várni arra, hogy elészüljön a „világ első meleg babája”, Bob. 1977-ben dobta piacra saját zsebből Harvey Rosenberg marketingszakember, aki bár maga heteroszexuális volt, mélyen megérintették a 70-es években zajló emberi jogi mozgalmak. Azt szerette volna tolmácsolni a játékkal, hogy a meleg férfiaknak sem kell a hagyományos nemi szerepekhez illeszkedniük, nyugodtan felvállalhatják önmagukat.
„Volt mit tanulnunk a melegek mozgalmától, ahogyan a feketék polgárjogi mozgalmától és a nők mozgalmától is, mégpedig azt, hogy legyen bátorságunk kiállni és azt mondani: ‘Jogom van ahhoz, hogy az legyek, aki vagyok'” – idézi Rosenberget a Los Angeles megyei Természettudományi Múzeum.
Rosenberg jóindulattal készítette a babát, őszintén segíteni szeretett volna – mai szemmel azonban számos olyan eleme van a játéknak, illetve a reklámkampányának, amelyeket homofóbnak gondolhatunk. Bob egy szekrényre emlékeztető dobozban érkezett, amire azt írták: Come out of the closet with Gay Bob (bújj elő [a szerényből] Meleg Bob segítségével). A baba maga sztereotíp módon néz ki, szőke, fülében fülbevalóval, farmerban és flanellingben. Rosenberg Paul Newman és Robert Redford vonásait akarta ötvözni. A doboz hátoldalán lévő szöveg arra bátorít mindenkit, hogy bújjon elő a saját kis szekrényéből (itt nem csak a melegekre utalva, hanem mindenkire, nemi és szexuális identitástól függetlenül), mert a világ jobb hely lenne, ha nem lenne az a sok frusztrált és dühös ember, akik rejtegetik a valódi önmagukat.
Gay Bob emellett mintegy szatírája is volt Kennek, akinek a teste nem igazán felelt meg egy férfi anatómiai felépítésének: Bobnak bizony megvolt „mindene”. Érdekesség, hogy akkoriban az USA-ban nem tudták Bobot legyártani, mert ő volt az egyetlen, anatómiailag pontos baba, és a gyártók nem akartak csak emiatt befektetni olyan gyártósorba, ahol ez megoldható lett volna. Így Bobot Hongkongban készítették.
A baba hirdetései pimasz hangvételűek voltak, időnként tapintatlanul szemérmetlenek. „Ül… Áll… Bármilyen pozícióra képes. És mivel anatómiailag is megfelelő, még magával is tud játszani, anélkül, hogy megvakulna” – áll az egyikben. Egy másik hirdetés azt taglalja, hogyan „szórakozzunk” a babával. A játékhoz mellékeltek egy ruhakatalógust is, amiben őrületesen magas árakon listáztak további ruhadarabokat. Ám a katalógust Rosenberg „viccnek szánta”: a borítóján az olvasható, hogy a ruhákat európai szüzek varrják kézzel és 5-6 év a szállítási idejük.
Gay Bob meglehetősen jól fogyott, szinte azonnal eladtak belőle 2000 darabot és Rosenberg további tízezer darabot gyártott le. Szándékosan viccesre próbálta venni a figurát, marketingszakemberként úgy gondolta, egy terméket soha nem a termék maga ad el, hanem a csomagolása.
A ’70-es évek LMBTQ-világa Amerikában
Bob érkezését megelőzően már zajlottak Amerikában az első melegmozgalmak, például a rendkívüli jelentőségű, 1969-es New York-i Stonewall-lázadás. Az 1950-es és ’60-as években a melegeknek Amerika-szerte diszkriminatív jogszabályokkal és rendőri brutalitással kellett szembenézniük. 1977-re a helyzet valamelyest kezdett megváltozni, eltörölték például a filmes LMBTQ-karakterek tiltására vonatkozó Hays-szabályzatot, és a köztudatba jobban bekerültek az LMBTQ-témák. Ugyanakkor továbbra is léteztek melegellenes törvények, széles körűen elterjedt volt a melegek zaklatása és diszkriminációja. 1978-ban meggyilkolták az első nyíltan meleg kaliforniai képviselőt, Harvey Milket. Anita Bryant énekesnő egyesületet hozott létre melegellenes kampányoláshoz, és a médiának köszönhetően országszerte sikerrel közvetítette az üzenetét, miszerint „a homoszexuálisok toborozni fogják a gyerekeinket”.
Természetesen ebben a politikai és kulturális környezetben Bobot sem fogadta mindenki kitörő örömmel. Konzervatív amerikaiak azonnal felszólaltak „a gyerekek védelmében”, akiket „homoszexuális kampány” keretében próbálnak meg becserkészni Bobbal. Mások amiatt aggódtak, hogy majd akkor jön a többi „undorító” baba is, mint Priscilla a Prosti vagy Danny a Drogdíler. Valójában Bobot soha nem árulták hagyományos üzletekben, soha nem tervezték gyerekek kezébe adni. Melegmagazinokban hirdették és kifejezetten felnőtt gyűjtőkre specializálódott üzletekben árulták.
Bob után évtizedeket kellett várni a további LMBTQ-babák érkezésére. 1997-ben a Totem International dobta piacra Billyt, Carlost és Tysont, a bevételeket pedig a LifeAIDS jótékonysági szervezetnek utalták. 1999-ben drag queen verziókat is kaptak. 2001-ben gyártották őket utoljára.
