Kína legmenőbb új fiúcsapata valójában androgün lányokból áll.
Idén márciusban kínai egyetemeken nagyszabású zenei rendezvényeket tartottak, ahol egy debütáló fiúcsapatot ismertettek meg a főként lányokból álló rajongókkal. A meglepetés a sorozat végén érte a közönséget – a fiúcsapat minden tagja valójában a húszas évei elején járó nő.
Az Acrush nevű formáció meglepően új jelenség a kínai – mandarin – nyelvű popzenében. Az úgynevezett mandopopról ITT már összeszedtem korábban egy gyorstalpalót, de összefoglalva röviden:
A mandopop, azaz a mandarin nyelvű kínai könnyűzene legalább olyan zavarba ejtő, mint Kína maga. Lássuk csak, miért: Kínában az ősellenség Tajvan zenéit hallgatják, a diszkókirálynő lemezein csupa lassú, szentimentális balladát találni, a névleg kommunista Kína slágerlistáinak élén gyáriparosok és bankárcsemeték tanyáznak, a legkínaibb popsztár amerikai és nem beszél rendesen kínaiul, ráadásként egy helyi megasztárban 1,3 millió sms csupán a harmadik helyre elég.
Ebben a közegben ami az Acrush sikerét illeti, nem előzmény nélküli. 2005-ben az uniszex külsejű, de inkább fiús énekesnő, Li Yuchun nyerte az országos zenés tehetségkutatót, és igazi szupersztárrá vált. Helyi zenei ügynökségek már évek óta dédelgették az álmot, hogy Li Yuchunt másolva androgün láncsapatot hoznak létre, de eddig nem voltak olyan énekesnők, akik vállalták volna a rizikót.
Az Acrush rajongói főként lányok, a tiniktől az egyetemistákig, akik szinte fiúcsapatként kezelik a formációt. A tagok kifejezetten kerülik a „fiú” és a „lány” szavakat, saját orientációjukról nem nyilatkoznak, és a menedzsment utasítására nem is nyilatkozhatnak. A fiúként öltöző lányok csapatkapitánya, Lu Keran korábban is rövid hajat hordott, és maszkulin megjelenése miatt előfordult, hogy a női vécékben igazolnia kellett magát.
„A csapat a szabadságot hirdeti, amit nem korlátozhatnak címkék”
– mondta el ügynökük, Zhou Xiaobai a Quartz magazinnak. Menedzsmentjük egyébként főleg üzleti lehetőséget lát bennük, a fiú- és lánycsapatokat futószalagon gyártó Dél-Korea sztárnevelő rendszerét adaptálták a helyi viszonyokra.
